A tudományos fantasztikus irodalom mindig is úgy képzelte el a távoli bolygók meghódítását, hogy egy kis terraformálással tesszük élhetővé az egyébként cudar környezetet. Ennek viszont van néhány alapfeltétele, és a legfrissebb elemzések eredményei alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Marson nincs elég szén-dioxid a feladat elvégzéséhez.

Egy NASA által támogatott tanulmányból kiderült, hogy a mai eszközeinknél sokkal modernebbek kellenek majd a Mars kolonizáslásához, már amennyiben úgy szeretnének odaköltözni emberek, hogy ne kelljen éjjel-nappal szkafanderben sétálni.

Bár a Mars légkörének legnagyobb része szén-dioxid, ez a réteg túl vékony és hideg ahhoz, hogy a felszínen a víz folyékony állapotában tudjon megmaradni, márpedig ez szükséges lenne a marsi élethez.

Ilyen körülmények közt pedig nagyon gyorsan elpárologna a felszíni víz.

Ha komolyan gondoljuk a Mars átalakítását, akkor üvegházhatást okozó gázokat kell szabadon ereszteni. Igen, azt, amiből a Földön túl sok van, és ami miatt komoly gondjaink vannak a globális felmelegedéssel. Ezeket az anyagokat azonban célszerű lenne ott helyben előállítani, mert a szállítás egy kissé drága és körülményes lenne.

Bruce Jakosky és munkatársai a Colorado Egyetemen azonban éppen erről készítettek tanulmányt: a széntartalmú ásványokban sincs annyi szén-dioxid a Marson, ami elegendő lenne.

A legtöbb szén-dioxid a marsi jégsapkában van, de ha mindet elpárologtatnák, akkor is csak a földi légköri nyomás 1,2 százalékát érnék el. A felszínen lévő por hevítésével további 4 százalék nyerhető, míg a kőzetekből nagyjából 5 százalék, amennyiben a bolygó teljes felületét 90 méteres mélységig kibányásznák.

Felmerült az is, hogy üstökösök és aszteroidák odairányításával lehetne szenet vinni a Marsra, ami nyilván nagyon látványos akció lenne, ám ezekből is több ezerre lenne szükség, szóval nem túl praktikus módszer.

Az az emberiség egyetlen szerencséje, hogy lehet még pár ezer évünk kitalálni, hogy mihez kezdjünk a vörös bolygóval.

(Phys.org)