A Magyar Tudományos Akadémia kedden megjelent elemzése szerint a légkörfizikai változások miatt volt meteorológiai szempontból furcsa a 2018-as nyár, és a folyamat mögött a klímaváltozás áll. Pont ezért valószínű, hogy gyakoribb is lesz az ilyesmi.
A nyáron Magyarországon nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta nem volt ennyire hosszan tartó hőség, több északi országban is szokatlanul magas volt a nyári átlaghőmérséklet, Nagy-Britanniában pedig sosem volt ilyen száraz a nyár eleje.
A folyamat mögött az úgynevezett poláris futóáramlás áll, ami egy határzónaként a sarki hideg és a szubtrópusi meleget választja el. "Összefüggésben az éghajlat változásával, a globális felmelegedéssel már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt pedig a poláris jet gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg a jet stream” - idézi a kutatás Bozó László meteorológust.
Idén nyáron a futóáramlásnak volt egy kitüremkedő része Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia felé, ahol egy magas légnyomású képződmény, anticiklon tudott hosszú időn át kialakulni, és fennmaradni a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekordmagas hőmérsékletekkel.
Az elemzés idézi a három klímakutatással foglalkozó intézmény kutatását, mely szerint ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbak lesznek. A World Weather Attribution becslése szerint az ilyen jelentős (vagy még melegebb napokat hozó) hőhullámok előfordulásának valószínűsége több mint kétszeresére nőtt az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt Észak- és Nyugat-Európában.
Ami Magyarországot illeti:
A poláris futóáramlás gyengülésének, földrajzi helyzete változásának következményei alól mi sem tudjuk kivonni magunkat” – emelte ki Bozó.