Az eddigi rekordnál csaknem száz esettel több, 459 új koronavírus-fertőzést mutattak ki Magyarországon az elmúlt 24 órában. Mennyire bízhatunk a jelenlegi tesztekben?

A diagnosztikus PCR (polimeráz-láncrakción alapuló) tesztek már olyan precíz belső kontrollokat vesznek igénybe, hogy szinte teljesen kizárják a fals eredményeket. Szinte 99,9 százalékos pontosságúak. Antitest teszteket viszont nem nagyon érdemes készíttetni, mert az immunitás lecseng. Az antitestek csak markerek, csupán jelzik az immunrendszer reakcióját a vírusok ellen. A T-limfocitáknak van igazi jelentősége, de erre még egyelőre nincs teszt.

Várható-e a második hullámban nyájimmunitás?

Spontán nyájimmunitás nem lesz. A vakcina alakíthat ki egyedül nyájimmunitást, a spontán fertőzés nem, ezt az újrafertőződéses esetek támasztják alá. Ha lenne nyájimmunitás, akkor a bennük kialakuló védettség megakadályozta volna az újrafertőződést. A svédek kipróbálták, nekik nem jött be, összehasonlítva más skandináv országokkal több náluk a Covid-19 következtében elhunyt ember. 

Van-e új módja a védekezésnek?

A maszk és a tesztelés továbbra is életkérdés. Azt, hogy a tesztelés pénzbe kerül, nagyon rossz döntésnek tartom. Jelenleg is rengeteg vizsgálatot kellene végezni, hogy a gócokat felderítsék. Vizsgálni kellene a pedagógusokat, akik négy napja  több tucat gyerekkel tartózkodnak egy légtérben. Emellett az orvosokat, egészségügyi dolgozókat, szociális munkásokat, az ellátásban  dolgozókat, mind-mind rendszeresen tesztelni kellene. 

Egyre biztosabb, hogy  a vércsoport is számít a megfertőződésnél. 

Igen, úgy tűnik, hogy az A-s vércsoportú emberek érzékenyebbek a fertőzésre, aminek genetikai háttere lehet.

Ha már a géneknél tartunk, a férfiak valóban kitettebbek a koronavírusnak?

A  férfiaknál  láthatóan több megbetegedést regisztrálnak, érzékenyebbek tehát a Covid-19-re. Ennek az oka az ösztrogén hiánya, amely a nőknek valószínűleg nagyobb immunitást ad a koronavírussal szemben.  

Mi segíthet még az immunrendszernek felvenni a harcot a betegséggel? 

Nincsenek kizárólagosan immunerősítők, hétköznapi alapvetéseket tudok mondani. Egy jó alvás például jelentősen javítja az immunrendszerünk védekezőképességét. A vízbevitel megfelelő időközönként pedig azért fontos, mert ezzel megnövekedik a vértérfogat, ami így a hajszálerekig  megmozgatja  az immunrendszert hordozó vért. Emellett a testmozgás azáltal, hogy fokozza a vérkeringést, segíti az izomsejtekben a különböző közvetítő molekulák termelését is, ami megnöveli az immunsejtek számát. Így a felderítő és harci egységeik gyorsabban eljutnak testünk különböző pontjaira.  

Vitaminokkal érdemes felvértezni magunkat?

A mostani Covid-19 vírusnál a D-vitaminnak úgy tűnik, nagyobb szerepe  van a védekezésben, ami azért fontos, mert a magyar emberek között nagyon sok a D-vitamin hiányban szenvedő.

Melyik lehet a legjobb vakcina?

Az oltásokból nem egy lesz, sok lesz, ami jó. De ne felejtsük el, hogy 7,5 milliárd embert kell beoltani. Az egész világot!

Mennyire lesz ez biztonságos?

A magyar kormány úgy tudom, az Oxfordban fejlesztett oltást rendelte meg, amiről ígéretes hírek érkeznek. A vakcinának mindig rengeteg szűrőn kell átmennie. Bár nagy a nyomás, hogy minél  gyorsabban készüljön el, de így is olyan fázisokat kell végigvinni a tesztelésnél, amit  a tudomány is elfogad.

Úgy értem: a szakma és nem a politika.

Márciusban behozták a rengeteg gyorstesztet, ami közül sok működésképtelen volt. Megannyi emberről mondták ki, hogy fertőzött, másokról pedig, hogy nem, miközben fordítva is lehetett. Ezért fontos, hogy a szakma döntse el, hogy melyik védőoltás mellett tesszük le a voksunkat, ne a politikusok. 

Mit gondol, kötelezővé kellene tenni a védőoltást?

Én a kötelező  védőoltás pártján vagyok. Gondoljunk csak arra, hogy a BCG milyen jól jött mindenkinek, aki be van vele oltva. A  posztszocialista országokban kötelező a BCG, úgy 70-80 éve, amit ma értékelhetünk remek döntésnek.

Várható-e mellékhatása az oltásnak?

Valamilyen enyhe és ritka mellékhatás  biztosan  várható. Például ha valaki nagyon  szereti az édességet, és élete első krémesénél kiderül, hogy laktózérzékeny, az csak akkor válik bizonyossá, ha megeszi a krémest. A tesztelés azért van, hogy ne 100-ból 10 embernél legyen mellékhatás, hanem 10 millióból 10-nél. A brit verziót már ezer önkéntesen kipróbálták, mellékhatás nélkül.

Mikor várható a védőoltás?

Én szkeptikusabb vagyok, mint az átlag, a jövő év második negyedévére tippelek. 2021 március-áprilisára, amit nem feltétlenül a tudomány, inkább a gyártás késleltet.

(Borítókép: Falus András. Fotó: Soós Lajos / MTI)