A világ egyik legnagyobb, teljes védelmet élvező tengeri övezetét hozták létre az Atlanti-óceán déli részén fekvő, Egyesült Királysághoz tartozó Tristan da Cunha sziget körül, amely a Föld legtávolabbi lakott pontjaként hirdeti magát.
A mindössze 245 állandó lakossal rendelkező sziget térségében hatszázezer négyzetkilométernyi óceánt, a vulkanikus eredetű szigetcsoport körüli vizek 90 százalékát nyilvánítottak természetvédelmi övezetté. Itt mostantól tilos a halászat és bányászat.
A Tristan da Cunha-i a legnagyobb tengeri rezervátum az Atlanti-óceánon és a negyedik legnagyobb a Földön. A terület védetté nyilvánítása biztonságos élőhelyet nyújt tengeri madarak, köztük sárgaorrú albatroszok, aranytollú pingvinek, atlanti viharmadarak millióinak, valamint bálnáknak, cápáknak és fókáknak. A dél-atlanti-óceáni tengeri rezervátum létrehozása része a brit kormány Kék Óceán Programjának (BBP), amelynek keretében már négymillió négyzetkilométer, a világtengerek egy százaléka kapott védelmet a gazdasági hasznosítással szemben.
A Dél-Afrikától 2816, Dél-Amerikától 3360 kilométerre fekvő szigetcsoportnak négy nagyobb szigete van, ezek közül is a legnagyobb Tristan da Cunha. Egyetlen települése és egyben székhelye, Edinburgh of the Seven Seas a világ legelszigeteltebb lakott településének számít. A legközelebbi falu 2460 kilométerre északra, Szent Ilona szigetén van. A Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha brit tengerentúli terület részét képező szigeteket 1816-ban vették birtokba a britek. Tristan da Cunha lakosait 1961-ben kitelepítették egy vulkánkitörés miatt, de a szigetlakók 1963-ban visszaköltöztek.