Közel 30 éve pusztítja a Panama-betegség a világ banánültetvényeit, ami miatt sokak kedvenc gyümölcse hamarosan luxuscikk lehet. A probléma egyik fő oka, hogy a világ legtöbb ültetvényén ugyanazt a fajtát termesztik. A történet amiatt is hátborzongató, mert a legtöbb nagyüzemi körülmények között termelt mezőgazdasági termék lehetséges jövőjét is bemutatja.
A Tropical Race 4 (TR4) nevű betegség lényegében egy gombafaj, amely a banánokat támadja. Eddig több mint 20 országban jelent meg, terjedése pedig egyre gyorsul, ez a probléma pedig rávilágít arra, hogy mennyire sebezhetővé teszi a mezőgazdaságot a genetikai sokféleség elvesztése és a monokultúrás termelés.
A kereskedelmi forgalomba kerülő banánok több mint 90%-át a Cavendish fajta adja, a betegség pedig elsősorban ezt támadja. Így akár a bolygó teljes banániparát elsöpörheti a járvány, ha igazán elterjed. Ráadásul a TR4 igen alattomos betegség: miután a növényt megfertőzte, még egy évig semmilyen jelét nem mutatja jelenlétének, amikor viszont a levelek fonnyadásával és sárgulásával felfedi jelenlétét, már mindenhol megtelepednek a gombaspórák, és az ültetvény menthetetlenné válik.
Az első banánapokalipszis az 1950-es években zajlott, amikor a korszak Cavendishét, a Gros Michel nevű fajtát tizedelte meg a most terjedő fuzáriumos gombának egy másik fajtája. Akkor a váltás évek alatt lezajlott, és a Cavendish szerepe azóta megkérdőjelezhetetlenné vált, pedig az új fajta sokak szerint kevésbé volt ízletes.
Jelenleg az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80%-át 15 növényfaj adja, és ezeken belül is elsősorban a nagy hozamú fajták szelekciója folyik, miközben az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk. A helyzet némileg más, mint a banán esetében, de abban a tekintetben nincs különbség, hogy a genetikailag homogén állományokat megtámadó betegségek hatalmas károkat, akár éhínségeket okozhatnak, miközben a kérdéses fajok termését teljesen tönkretehetik.
A faj és fajtadiverzitás csökkenése nemcsak a növény- és gyümölcstermesztésben, de az állattenyésztésben is egyre gyorsul, ezért a génbankok és a tájfajták szerepe felértékelődik. A rövid távú profitérdeken túl minden az agro-biodiverzitás növelése mellett szól, például azt is számos eredmény bizonyítja, hogy a termesztett növények diverzitása hasonló mértékben képes az éves termésmennyiséget stabilizálni, mint amilyen mértékben az éves csapadékmennyiség ingadozása csökkentheti azt.
Mivel gyógymód egyelőre nincs, a fertőzött farmokat karantén alá vonják. A tudósok pedig legalább olyan hévvel kutatják a gyógyírt, mint a koronavírus esetében, hiszen a banán nemcsak egy gyümölcs, hanem óriási biznisz is. Ráadásul a forró égövön közel 400 millió ember számára az alapélelmiszerek egyike.
A megoldást persze nem feltétlenül a laboratóriumokban kell keresni. A világon több száz banánfaj létezik, a trópusokon tucatnyi félét fogyasztanak. Ezek széles körű művelésbe vonásával helyettesíthető lehet a Cavendish fajta, amelynek egyébként egy ausztrál kutatók által „fejlesztett” génmódosított változata már ellenáll a TR4-nek, azonban ennek elterjedése még hosszú évekig tarthat a GM-növényekkel szembeni szigorú elvárások és az ellenük táplált ellenszenv miatt. Persze a GM Canvendish is csak rövid időre lenne jó megoldás, mert előbb-utóbb feltűnik majd egy újabb betegség. A kevésbé ismert banánfajokkal az egyetlen bökkenő, hogy mind küllemben, mind ízben, mind eltarthatóságban különbözhetnek a világ nagy része által a banánt megtestesítő Cavendishtől, ez pedig megnehezítheti az elterjedésüket.
Ha a monokultúra és homogenitás problémáit szeretnénk vázolni, a Cavendish banánnál jobb állatorvosi lovat nem is találhatnánk. A sárga gyümölccsel kapcsolatos problémák ugyanis a fentieknél jóval szélesebb körűek, komoly gazdasági, társadalmi és természeti vetülettel. A banántermelő országok jelentős részének exportjában a banán kiemelkedő szerepet játszik, így akár teljes gazdaságokat is bedönthet, ha egyik napról a másikra tönkremennek az ültetvények. Ezzel kéz a kézben jár, hogy az ültetvényeken dolgozó százezrek is elveszíthetik a munkájukat, de azt is fontos megjegyezni, hogy a 300 forintos banánunk csak úgy valósulhat meg, hogy ezeknek az embereknek a többsége éhbérért dolgozik, sokszor borzalmas körülmények között.
Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Camille Delbos/Art In All of Us