Ha valakinek nem elég a gigászi méretű szuperhold, teljes holdfogyatkozásnak is szemtanúja lehetett. Ehhez persze a bolygó másik felén kellett éppen lennie, de így legalább mindenkinek jutott valami varázslatos égi tünemény. 

Ami még hozzátehet az élményhez, hogy megjelentek idehaza az év első világító felhői. A különleges jelenséget az okozza, hogy a 80–90 kilométer magasságban lévő úgynevezett mezoszférikus felhőzet jégkristályai visszaverik a horizont alá bukó nap fényét. A látványosság körülbelül egy órával napnyugta után vagy ennyivel napkelte előtt észlelhető, amikor is a nap a horizont alól világítja meg a felhőket, és a légkör alsóbb rétegei már sötétségbe borultak a föld árnyékában.

A témában jártas megfigyelők szerint ilyen korán még sosem lehetett látni Magyarországon világító felhőket. Jellemzően a nyári hónapokban alakulnak ki, amikor a nap 6 és 16 fok között a látóhatár alatt tartózkodik. 

De aki nem akarja az éjszakát a szabadban átvacogni, az nappal is sűrűn pisloghat az ég felé, mivel a fátyolfelhők ismét teret adnak a látványos légköroptikai jelenségeknek. A gyakorinak számító halót már napfelkelte után is többen észrevehették, de közben tovább bővült a repertoár. 

A nap körül szabályos ív jelent meg több helyen, és idén először érkeztek fotók az Időkép olvasóitól horizontális ívről, amelyet rendszerint csak a nyári félévben lehet megpillantani, amikor megfelelő (legalább 58 fokos) magasságba emelkedik a nap az égbolton. A színes horizontális ív mellett pazar parhélikus kört is láthattak azok, akik Eger és Miskolc környékén kémlelték az eget. Érdemes tehát továbbra is rajta tartani szemünket az égbolton, mert produkálhat még hasonló meglepetéseket.