A globális felmelegedéssel együtt emelkedik az erős viharok száma. A hurrikánok kialakulásának feltétele lehet ugyanis a meleg tengervíz, ez adja az energiájukat.
Az EUMETSAT-nak köszönhetően tíz percben követhetjük végig, milyen is volt a 2020-as év időjárása a Földön, szupermagas, 8K-felbontásban. Szépen látszik az Egyenlítő menti, trópusok feletti keleti passzátszél, illetve a déli félteke nyugat felé mozgó szélrendszere.
A felvételeket több geostacionárius (a bolygónk adott pontja felett, a Földdel azonos sebességgel keringő) műhold felvételeiből állították össze a Kínai Meteorológiai Igazgatóság (CMA), a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) és az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság (NOAA) nemzetközi együttműködésében.
A videó érdekessége, hogy külön jelzi a hurrikánokat, trópusi ciklonokat. A tavalyi év meglehetősen intenzív hurrikánszezont hozott. Az Atlanti-óceán északi részén 30 elnevezett vihart azonosítottak. Ezeket intenzitásuktól függően halványsárgától pirosig jelölik a videóban. Az elnevezések pedig az 1953-ban bevezetett metódust követik: minden évben 21 fonetikusan elrendezett női és férfinevet vesznek fel a listába, és sorrendben kapják a viharok a keresztnevüket. Ha a ciklonok száma ennél több, akkor a görög ábécé betűi következnek. Összesen hat hurrikánszezonra elegendő név szerepel a listában,
amikor elfogynak, a kör kezdődik elölről.
Egyes különösen erős és pusztító hurrikánok nevét (például Irma, Katrina) visszavonhatják a katalógusból, és onnantól csak az adott vihart jelölhetik.
Kutatók régóta sejtik, hogy a globális felmelegedéssel együtt emelkedik az erős viharok száma. A hurrikánok kialakulásának feltétele ugyanis a meleg tengervíz, ez adja az energiájukat. Viszont a különböző mérési módszerek és műszerek miatt eddig nem tudták igazolni ezt a feltevést.
Most viszont az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) összevetette és egységesítette az 1979 és 2017 közötti adatokat, és arra jutottak, hogy a jelentős, 178 km/h-s szélerősséget meghaladó hurrikánok 15 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint korábban. Ugyanakkor kutatók szerint
ez még nem perdöntő bizonyíték,
az éghajlat kevéssé ismert természetes változékonysága miatt létezhetnek más magyarázatok is.
Mindenesetre a szélsőséges időjárás okozta károk évről évre nőnek. Félrevezető lehet azonban pusztán az ember okozta globális felmelegedést látni e mögött. Ahogy az emberiség egyre inkább belakja, beépíti a bolygót, úgy növekednek a károk is. A természetnek még csak nem is kell nagyon tombolnia, máris felborult, megrongálódott, összetörött, elpusztult, úszó vagy éppen elszálló vagyontárgyakkal van tele a média. A természeti erőknek egyre szűkebb a hely, moccan egyet, és máris milliós a kár.
(Borítókép: Hurrikán sújtotta terület Mexikóban 2018. október 16-án. Fotó: Scott Olson / Getty Images)