Index Vakbarát Hírportál

Betilthatják a fejelést a fociban?

2021. augusztus 27., péntek 17:27

Milyen lenne, ha a kézilabdában nem lehetne a bivalyerőset dobni vagy a bokszban kemény balhorgot ütni? A kérdés nem akkora őrültség, mint elsőre tűnik. Ugyanis egyre több helyen betiltják a fejelést a focipályákon. És ennek jó oka van.

2015-ben Kaliforniában, tavaly Angliában, Skóciában és Észak-Írországban. Egészen pontosan tizenkét év alattiaknak tilos a fejes a fociedzéseken, felette is csak óvatosan, lehetőleg kerülve a labdába bólintást. Egy világhírű kutatóorvos 18 éves korig mindenhonnan, az edzésekről és az éles mérkőzésekről is száműzné a fejelést. 

Abszurdnak tűnő lépés, pedig a háttérben komoly okok húzódnak meg, méghozzá új tudományos eredmények.

Régóta ismert, hogy az ökölvívók és az amerikai focisták feltűnően nagy arányban szenvednek idejekorán Alzheimer-kórban (időskori memóriazavar), Parkinson-kórban és demenciában. Eddig is sejtették, hogy e mögött valószínűleg a sorozatosan fejre mért nagy erejű ütések, ütközések állhatnak.

Muhammed Ali olimpiai és világbajnok nehézsúlyú bokszoló és polgárjogi aktivista egyedül a Parkinson-kórt nem tudta legyőzni. Pap Laci háromszoros olimpiai bajnok bokszolóról pedig máig nem tudni, hogy Alzheimer-kórban vagy Parkinson-kórban szenvedett élete végén. 

Fején találták a szöget

Egy friss összegző tanulmány azonban jelentősen közelebb visz a megértéshez. Kiderült, hogy a gyakori fejelés agyi traumát okoz, ami később akár demenciához vezethet. Az erők óriásiak, 5 g-től 60 g-ig terjedhetnek (1 g, azaz 10 méter/másodperc a földi gravitációs gyorsulás, ennek többszöröse éri a fejet). Elég csak hússzor a labdába fejelni, és a memóriateljesítmény a felére csökken. Ráadásul a romlás még 24 óráig kimutatható.

Először memóriaproblémákkal küzdő volt labdarúgók agyát tanulmányozták. Azt találták, hogy szinte mindegyikük a demencia egyik formájában, a krónikus traumás encephalopathiában (CTE), fizikai sérülések okozta memóriazavarban szenved, és mindannyian az Alzheimer-kór jeleit mutatják. Glasgow-i kutatók pedig több mint hétezer, 1900 és 1976 között született egykori skót férfi focista halálának okát hasonlították össze 230 ezer emberével. Az eredmények megdöbbentők:

nagyobb arányban alakult ki hivatásos futballistáknál, mint az átlagembereknél.

Hogy mi tartott mostanáig, hogy mindezeket megtudjuk, annak egyszerű oka van: a CTE-t a legutóbbi időkig csak a halál után lehetett kimutatni. Egy új módszer segítségével azonban már élő emberekben is

Mindenkit érint az amerikai futballban

Korábban már megvizsgáltak 94, volt NFL (National Football League, amerikai futball-liga) játékos agyát, és kilencvennél bukkantak CTE-re. Ezzel diagnosztizálták utólag Jovan Belchert is, aki 2012-ben, 25 évesen előbb barátnőjével végzett, majd edzői és csapattársai szeme láttára fejbe lőtte magát csapatának, a Kansas City Chiefsnek a központjában.

Hiába vannak már-már szürreálisan festő védőfelszerelések, vállvédők, protektorok, szuszpenzorok, fogvédők, na és a bizarr rácsos bukósisakok, éppen a fejsérülések maradandó hatásai és az új tudományos eredmények miatt perlik jelenleg is négy és fél ezren az amerikai futball-ligát. Ebben a gigaperben volt érintett a vélhetően agykárosodást szenvedő, majd öngyilkosságot elkövető Benny Perrin amerikai futballista is.

De a fociban is sokakat

Gary Lineker, az angol labdarúgósztár szinte ontotta a gólokat a nyolcvanas években. Ám leginkább lábbal, mert ő már negyven éve betiltotta volna a fejelést a fociban. Edzéseken nem is gyakorolta a fejeseket. Meccseken is csak abban az esetben vetemedett ilyesmire, ha elkerülhetetlen volt, akkor is lehetőleg megúszósan, csúsztatva. Nem akart nagyapja, a szintén focista Stanley Abbs nyomdokába lépni, aki már ötvenévesen Parkinson-kórban szenvedett. A nagypapa orvosai pedig már akkoriban is egyértelműen jelezték, hogy betegségét valószínűleg a túl gyakori fejelés okozza.

Futball fejelés nélkül?

A krónikus traumás demencia (CTE) felfedezője és világhírű nigériai származású amerikai kutatója, dr. Bennet Omalu sokat látott már, miután húsz éve vizsgálja az NFL-játékosok feji sérüléseit. Ő állt elő a legdrasztikusabb felhívással, miszerint 18 éves kor alatt teljesen be kellene tiltani a fejeseket az általunk űzött fociban, mert nemcsak az amerikai futball kegyetlen ütközései, brutális csörtéi, de a focipályák banális fejes passzai is krónikus agysorvadáshoz vezethetnek. 

Szerinte természetellenes és semmi értelme nincs, hogy egy nagy sebességgel mozgó tárgyat fejjel próbáljunk irányítani. Egy fejlődő agyú, 12–18 év közötti fiatal játékosnak pedig egyáltalán nem lenne szabad a fejét használnia a focipályán. Fizikailag persze.

„Az emberi agy egyfajta ballonként lebeg a koponyában,

és minden egyes fejeléssel károsodik. A rendszeres ütések később demenciához és CTE-hez, vagyis agysorvadáshoz vezethetnek”, véli Omalu, akiről film is készült 2015-ben Sérülés (Concussion) címmel, Will Smith főszereplésével. 

Bizony sokan átéreztük már, milyen az, amikor egy súlyosra ázott labdát fejjel továbbítunk. Másodpercekig csak kóválygunk a pályán. Akkor mit érezhettek a világ legnagyobb fejelői? És milyen lenne a foci, ha piros lap és kiállítás járna ilyen bámulatos gólokért?

(Borítókép: A brazil Thiago Maia fejeli a labdát egy dél-afrikai játékos ellen a Mane Garrincha Stadionban 2016. augusztus 4-én, Brazíliában. Fotó: Celso Junior / Getty Images)

Rovatok