A robotsebészet a hazai gyógyászatban már nem utópisztikus jövő. A héten kézzelfogható módon is jelen időbe került, amikor a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikáján bemutatták azt a robotsebészeti berendezést (Da Vinci Xi), aminek birtokában a Semmelweis Egyetemen – az országban elsőként – indulhat útjára az a robotsebészeti program, mely a gyógyítást és az oktatást egyaránt szolgálja majd.

A Da Vinci-rendszerből több mint 6000 működik a világon, ezekkel tavaly több mint 1,2 millió műtétet hajtottak végre. Noha az Óbudai Egyetemen működik egy korábbi verziója a Da Vinci-berendezésnek, ott robotikai fejlesztésre használták a gépet, az emberi szövetet nem vágott. A gép megismerésére és alkalmazására elsőként a Semmelweis Egyetem indít komplex képzési programot, majd használatba kerül a posztgraduális oktatás keretein belül is. Az idén induló program részeként a Semmelweis Egyetem vállalta azt, hogy 10 orvoskollégát (sebészt, urológust, nőgyógyászt) képez ki a gép használatára – húzta alá dr. Szijártó Attila, a gépet befogadó I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika igazgatója.

(A lenti videóban egy Da Vinci berendezés képességei villannak fel egy szőlőszem meghámozásán keresztül.)

Véleménye szerint a kuriózumnak számító képzés elindítása és az eszköz használata most időszerű. Az Egyesült Államokban ezek már a mindennapok, a régióban most kezdik megrendelni a második, harmadik gépeiket a kórházak, ami tetemes költség, a berendezés darabonként egymilliárd forint feletti összegbe kerül. „Az, hogy a hazai klinikákra most érkeznek az első ilyen készülékek, olyan szempontból szerencsés, hogy a külföldi tapasztalatokra alapozva pontosan tudjuk, hogy mire lehet és mire szeretnénk használni ezt a berendezést” – mondja dr. Szijártó Attila.

Elmondása szerint robotokkal műteni amellett, hogy innováció, paradigmaváltás is. Nemcsak manuális megoldásokban nyújt többet, mint maga az emberi kéz, de kiterjesztett sebészeti látásmódhoz is segíti az orvosokat. A robotsebészet tulajdonképpen nem más, mint a sebész agyműködésének és kézi munkájának kiterjesztése; vele a sebészi munka sokkal kifinomultabb, precízebb lesz.

Rutinsebészeti bevetés

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a gép mihamarabbi munkába állásáról azt mondta, első körben rutinsebészeti beavatkozások elvégzésében segíti az orvosokat a robot. A professzor egyetemi éveit felidézve megjegyezte, amikor ő orvostanhallgató volt, a kardiológusokat csupán egy szívultrahang-készülék segítette, mely a folyamatosan mozgó, pumpáló szívről egy 2D-szerű képet készített, ebből igyekeztek a szívműködésről megtudni, amit csak lehetett. „Most, aktív és naponta operáló orvosként, CT, MR, 3D szívultrahang támogatja a munkámat. Ebből is látszik, hogy micsoda dinamikus fejlődés és technikai forradalom jellemzi az orvostudományt. A jövő széles körben alkalmazandó berendezéseit a Semmelweisnek elkötelezett vállalása, küldetése bevonni az oktatásba. Fontos ugyanakkor a kezelésére megtanítani a diákokat, hogy mire végeznek, ezeket rutinszerűen alkalmazzák”– húzta alá dr. Merkely Béla.

Hogy ő végzi-e el az első ilyen hazai műtétet, kategorikus nemmel válaszolt. „Én erek útján operálok szívet, oda helyezzük be azokat a vékony csöveket, amelyeknek a segítségével például beillesztünk egy szívbillentyűt, ezt az eszközt viszont nem erre találták ki. A szív tulajdonsága, hogy folyamatosan mozog, míg a többi szerv nem. Nekem még nagyjából öt évet kell várnom, míg ilyennel operálhatok. A nőgyógyászat, az urológia, a hasi-, a gyerek- vagy a daganatsebészet, illetve a fül-orr-gégészet veszi majd nagy hasznát a gépnek.

A dr. Szijártó Attila által vezetett klinikán kap helyet az eszköz, az igazgató szerint elsőre egyszerű műtétet kell választani, ami valószínűleg egy olyan epehólyag-eltávolítás lesz, amelyből ötszázat végez évente csak az ő klinikája. Szijártó, aki maga is sebész, azt mondja, a kihívás az lesz az eszközben, hogy rutint szerezzenek abban, hogy milyen egy ilyen géppel dolgozni, illetve milyen az, amikor a csipesz vége a sebész két ujja. Hozzáteszi, reményei szerint az első időkben napi 2-3 műtétre lesz bevehető a rendszer.

Hogy mit várhatunk a robotsebészettől? Mindenképp a speciális, bonyolultabb beavatkozások elvégzését olyan esetekben, amikor korábban ergonómiailag nehéz vagy lehetetlen volt hozzáférni a műtendő területhez, emellett kisebb vágási felületet, ezáltal kisebb traumát, gyorsabb felépülést, kevesebb kórházban töltött időt. A robotsebészet hazai megindulásának hozománya lehet a fiatal sebészek képzése, ezáltal pedig az országban tartása is.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)