1968-ban feltártak egy középkori sírt a dél-finnországi Hattulában. A holttest maradványainak DNS-elemzését követően a kutatók megdöbbenve konstatálták, hogy amellett, hogy egy magas rangú, bizonyára előkelő származású személy fekszik a sírban, az sem egyértelmű, milyen nemű.
1968-ban egy építkezés során tárták fel a finnországi középkori sírt, amely olyan kérdéseket vetett fel, amire a kutatók nem gondoltak volna. A XX. századi sírfeltárás során egy finom gyapjúruhába öltöztetett személyt találtak, akit brossok tömkelege díszített. Az ismerős szimbólumokból a régészek arra következtettek, hogy bizonyára egy magas rangú nő fekszik a sírban, ám meglepődtek, amikor nemcsak egy, hanem két kardot is felleltek a holttest körül.
Az egyik kardot – amely közvetlenül a test bal oldalán foglalt helyet – nem érintette kezével a test. Majd felfedeztek egy második kardot is a fej felett. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a másodikat bizonyára később helyezték a sírba.
Azonban a kard újabb kérdéseket vetett fel, ugyanis míg az első magyarázata lehet, hogy egy harcos nő sírjára bukkantak, addig a második sokkal inkább a férfi temetkezési szimbolikát jelenítette meg.
Viszont érdekes, hogy a kardot nem a sírban, hanem a sír felett egy másik – hozzá kapcsolódó –, kisebb sírban helyezték el.
A holttestet becslések szerint 1040 és 1174 között temethették el. A dolog érdekessége továbbra is a két kard, a brossok és a ruházat kérdésében rejlett, ugyanis megoszlottak a vélemények arról, valójában milyen nemű a tetem.
A DNS-vizsgálat meglepő bizonyítékként szolgált. Az első, 1968-as feltáráshoz képest több mint ötven évvel később kiderült, hogy az eddig nőnek feltételezett halott valójában férfi.
A történet egészéhez hozzátartozik az is, hogy a kutatók először azt gondolták, hogy bizonyára egy férfi és egy női holttest fekszik a sírban. Csakhogy a DNS-vizsgálati eredmények cáfolták ezt, kiderült ugyanis, hogy a sírban csakis egy test fekszik, aki egyébként Klinefelter-szindrómában szenvedett, amelynek a különlegessége, hogy a férfi XY kromoszómák még egy X kromoszómával többek.
A Klinefelter-szindrómában szenvedőknek megnagyobbodott mellük van, kis péniszük, alacsony a nemi vágyuk és akár meddők is lehetnek.
Az eltemetett bőséges tárgygyűjtemény bizonyíték arra nézve is, hogy az illetőt nemcsak elfogadták, hanem tisztelték
– mondta Ulla Moilanen, a Turkui Egyetem régésze.
Tehát az illetőt annak ellenére fogadták el a társadalomban, hogy több nőies jelleget viselt magán, mint férfiasat, mégis megkülönböztetett szerepe lehetett. A kutatók szerint gazdag, befolyásos családból származott, vagy különleges szülöttnek tartották, mint egy sámánt.
(Borítókép: A feltárt középkori sír illusztrációja. Illusztráció: Veronika Paschenko)