Csaknem ötmillió halálesetnél volt legalább részben felelős a halálért ilyen fertőzés – derül ki a nemzetközi szakértői csoport a The Lancet orvosi hetilapban publikált legújabb tanulmányából.

Antibiotikum-rezisztenciáról általában akkor beszélünk, amikor a páciens nem reagál az antibiotikumra, ami azt jeleni, hogy a betegségét okozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum. Ez a probléma különösen gyakran jelentkezik az alsó légutak fertőzéseinél, például tüdőgyulladásnál, de különösen sokan haltak meg vérmérgezés és vakbélgyulladás következtében, mert a fertőzés a rezisztens kórokozó miatt antibiotikummal nem volt legyőzhető – olvasható a BBC-n.

A legsúlyosabban a vizsgálat szerint az Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országok érintettek. Itt 100 ezer emberre csaknem 24 haláleset jut, melyek közvetlenül visszavezethetők egy rezisztens kórokozó által kiváltott fertőzésre. A gazdagabb országokban 100 ezer főre 13 haláleset jut. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.

Ezek az új adatok elénk tárják az antimikrobiális rezisztencia problémájának valódi mértékét, és egyértelműen jelzik, hogy most kell cselekednünk

– mondta Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Ez az eddigi legátfogóbb tanulmány ebben a témában. Összesen 204 országot és régiót, 23 kórokozó baktériumot, valamint baktériumok és antibiotikumok 88 kombinációját vizsgálták meg. Az antibiotikum-rezisztencia a legnagyobb hatással a szegényebb országokra van, de mindenki egészségére veszélyt jelent.

A szakértők szerint a fertőzések elkerülésének érdekében a jobb higiénia és az oltások biztosítása jelenthet megoldást. Valamint, vissza kell fogni az antibiotikumok túlzott, nem megfelelő használatát.