Finnország után a svédek is föld alatti nukleáris tárolóban gondolkoznak. A kormány elfogadta a tervet, de tíz éven belül meg is kell építeni a labirintust, különben egy-két svéd reaktort le kell állítani. Egyszerűen nem tudják már hova tenni a sugárzó hulladékot.
A svéd kormány január végén zöld utat adott az országban található radioaktív hulladék 100 000 évre való eltemetésére. A szociáldemokrata kormányzat bejelentése többéves halogatás után valósul meg, a zöld kormány távozása után, akik ellenezték ezt a megoldást. A tárolót tíz éven belül szeretnék megépíteni, mert a nukleáris szennyező anyagok tárolása nem megoldott Svédországban, már az is felmerült, hogy 2025-re néhányat le kell állítani az országban működő hat reaktorból. Pedig a nukleáris energia adja az ország energiáinak egyharmadát.
A kiválasztott helyszín Forsmarkban található, az egyik svéd atomerőmű közelében, mintegy 130 kilométerre Stockholmtól északra, a Balti-tengertől nem messze. Svédország ezzel finn szomszédját követi, ahol az ország délnyugati partján, Eurajokiban már van egy úgynevezett „végső” hulladéklerakó. A finn tároló 450 méter mélyen van egy gránitréteg alá temetve.
A kapacitása 6500 tonna, ami nem tűnik soknak a világon jelenleg meglévő 270 ezer tonnányi szennyezett anyaghoz képest, de úttörő módszerként beválhat.
Lényegesen jobb megoldás, mint a jelenleg alkalmazott reaktorok környékén történő víz alatti tárolás. Vagy akár az, amit Japán jelentett be egy éve: több mint 1 millió köbméter kezelt radioaktív vizet dob a Csendes-óceánba a tönkrement Fukusima Dai-Ichi atomerőműből. Ez 500 olimpiai méretű úszómedence megtöltésére elegendő.
A két északi ország az első, amely zöld utat kapott az ilyen típusú telepítésekhez.
Finnországgal mi vagyunk az elsők a világon, akik felelősséget vállalunk nukleáris hulladékainkért. Ez egy veszélytelen és végleges tárolási megoldás lesz, amely biztonságot nyújt a környezet és a lakosság számára egyaránt
– mondta Annika Strandhäll környezetvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón.
Akárcsak Finnországban, a kiégett fűtőelemrudakat először 25 tonnás rézdobozokba teszik, amik egyenként két tonna atomhulladékot képesek tárolni. A dobozokat sziklába vájt alagutakba helyezik, majd a fennmaradó teret egy agyagfajtával, a bentonittal töltik ki.
A bentonit vízzel keveredve felduzzad, s vízhatlan réteget képez, mely a földrengésektől is megóvja a tárolót.
A dobozokat jó néhány méter távolságban helyezik el egymástól, így a szikla el tudja nyelni a radioaktív anyag keltette hőt. Jelenleg közel 7500 tonna radioaktív hulladékot tárolnak egy „közepes élettartamú” telephelyen, amelyet több mint 40 éve nyitottak meg Oskarshamnban, Svédország keleti partján.
A projektet az SKB vezeti, a svéd nukleáris villamosenergia-termelők által létrehozott hulladékgazdálkodási vállalat. Ők történelmi döntésnek nevezték a tároló létesítését, míg a Greenpeace elítélte a „100 000 éves következményekkel” járó elhatározást. A környezetvédelmi szervezet a megoldás körüli túl nagy bizonytalanságot és a felelőtlen kormányhatározatot kifogásolja.
Egyes tudósok továbbra is szkeptikusak a réz korrózióval szembeni ellenálló képességével kapcsolatban, de a helyszínnek otthont adó Forsmark település lakói, ahol már van atomerőmű, 85 százalékos többséggel támogatják a projektet. A tárnák ásására és a kapszulagyártó üzem építésére 1500 munkahelyet ígértek, 10 évre. Ezután 70 évbe fog telni ezeknek a tárolóhelyeknek a feltöltése, amelyeket 2100-ban véglegesen lezárnak.
(Borítókép: Atomerőmű Svédországban. Fotó: Alastaira Philipa Wiper / View Pictures / Universal Images Group via Getty Images)