A gazdag és sikeres tudományos életéről ismert Ukrajna kutatói félnek, és attól tartanak, a háború kirobbanása zűrzavarba sodorja az országot és tönkreteszi a tudósok életét, illetve az eddig elért tudományos eredményeket.
Az orosz bevonulást megelőzően több ukrán tudós úgy nyilatkozott a Nature folyóiratnak, hogy kollégáikkal felkészülnek a legrosszabbra, az önvédelemre és a menekülésre is. Attól tartanak, hogy az újabb konfliktus zűrzavarba sodorja Ukrajnát és blokkolja a tudományos életet. Pedig Ukrajna a feltalálók országa, nagy kár lenne, ha ellehetetlenülnének az ország zseniális koponyái.
Talán nem közismert, de ukrán feltaláló nevéhez fűződik a helikopter (Igor Sikorsky), a Compact Disc (Vjacseszlav Petrov), a pestis és kolera elleni oltások (Vladimir Havkin), a sűrített levegővel működő autó (Oleg Zbarsky), a röntgengépek prototípusa (Ivan Puluiyev), a tengervíz sótalanításának technológiája (Leonard Smirnov) vagy a 19. század első felében a petróleumlámpa (Ignatius Lukasevich és Jan Zech). Ukrajna tehát igazán jól áll kreativitás terén.
2014 elején Ukrajna Európa-párti kormányt választott, ugyanebben az évben Oroszország megtámadta és elfoglalta a Krím félszigetet. A korábban az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia által vezetett krími kutatóintézetek orosz irányítás alá kerültek. A konfliktus következtében 18 egyetem Luhanszkból és Donyeckből az ország más részeibe költözött, és sok kutató elvesztette otthonát, laboratóriumát. 2015-ben Ukrajna csatlakozott az EU kiemelt kutatásfinanszírozási programjához, így tudósai ugyanúgy pályázhattak, mint az uniós tagországok munkatársai.
A lengyel határhoz közeli Lviv városában Oleksandr Berezko informatikus szerint sokan érzik a feszültséget, de ez nem új keletű, hiszen 2014 óta tart. Berezko, aki a Lvivi Műszaki Egyetemen dolgozik, fiatal kutatók számára szervezett volna konferenciát márciusban, de erre, úgy tűnik, nem kerülhet sor.
Az ukrán tudományos élet nincs jó állapotban, és sokan próbálják úgy fejleszteni kutatási rendszerünket, hogy az közel kerüljön az európai és világszintű szabványokhoz
– vélekedett Berezko. Irina Jegorcsenko, a kijevi Matematikai Intézet kutatója úgy fogalmazott:
Jelenleg meleg helyen ülök, és elérhető az internet. Nem tudom, holnap is így lesz-e.
Azt is hozzátette, az orosz feszültségteremtés célja mindig az, hogy káoszt teremtsen Ukrajnában, és gyengítse a gazdaságot.
Tudjuk, hogy mostantól csökken a kutatási finanszírozás, nem tudunk majd utazni, és az ukrajnai konferenciák esélye nulla.
Egyelőre, a helyzet rendeződéséig, a munkába vetette magát. Mint mondja:
A matematika jó terápia.
Vlagyimir Kuznyecov, a moszkvai KA Timirjazev Növényélettani Intézet növénybiológusa szerint az országa és Ukrajna közötti helyzet elfogadhatatlan. Arra is ő mutatott rá, hogy a korábbi szoros orosz–ukrán tudós-együttműködés meggyengült, és az ukrán tudósok titkolják, ha kapcsolatban állnak orosz kollégáikkal, hogy
ne veszélyeztessék magukat és családjukat.
Az ukrán tudósok félelmei egyébként nem alaptalanok. Orosz részről újból és újból felmerül a tudomány felhasználása akár propagandacélra, akár vádaskodásra.
Néhány éve az amerikaiakat vádolták meg, hogy az orosz nép elleni vírus kifejlesztésén dolgoznak, és e célból genetikai mintákat gyűjtenek az országban. Sőt, az alacsony születésszámot is a nyugati vakcinák hatásának tudták be. 2018-ban pedig azt hangoztatták, hogy az amerikaiak titkos biológiai fegyverekre specializálódott labort működtetnek Grúziában. Az orosz védelmi minisztérium szerint az amerikai hadsereg megbízásából Oroszország különböző régióiból származó emberek genetikai anyagát gyűjtik össze, és ezekkel kísérleteznek a grúz laborban. A Pentagon határozottan cáfolta a vádakat.
(Borítókép: Ukrán katonák Novohnativka Donyecki terület közelében 2022. február 20-án. Fotó: Anatolii STEPANOV / AFP)