A három Nobel-díjas felfedezést felmutató, Genf melletti világhírű részecskegyorsítóban jelenleg negyven ukrán fizikus dolgozik, és többen jelezték, hogy fel kell függeszteni minden kapcsolatot az orosz intézményekkel, „mert különben kormányuk és fegyveres erejük minden bűncselekményét és igazságtalanságát legitimnek fogják tekinteni... Ha ezeket a kapcsolatokat még tudományos szinten is megtartjuk, ezek a gengszterek lehetőséget adnak arra, hogy tovább manipulálják és terrorizálják hazánkat és egész Európát” – mondják.

Az eset meglehetősen kényes, már csak azért is, mert az 1954-ben alapított CERN a kezdetektől a világháború utáni békés együttműködést támogatta, a szuperlaboratórium egyik mottója is úgy szól, hogy „tudomány a békéért”.

Az ilyen kapcsolatok fenntartása pedig különösen fontos konfliktusok idején. Nem utasították el az orosz tudósokat 1968-ban sem, amikor a Szovjetunió megszállta Csehszlovákiát, és 1979-ben sem, Afganisztán szovjet megszállása idején – mondja a negyven éve a CERN-ben kutató John Ellis, a King's College London elméleti fizikusa.

Nem kevesebb mint 12 ezer tudós dolgozik együtt az intézményben, nyolc százalékuk orosz. Hirtelen távozásuk miatt a laboratórium működésképtelenné válhat. Bonyolítja a helyzetet, hogy Ukrajna a CERN társult tagja, és bár nem képviselteti magát a tanácsban, de fizet. Oroszország viszont csupán megfigyelő nemzet, nem finanszíroz semmiféle költséget, ugyanakkor tudományosan jelentősen hozzájárul több kísérlethez, hasonlóan az Egyesült Államokhoz.

Bármilyen döntést is hoz a CERN tanácsa a napokban, az nem a fizikusok kívánságaitól függ majd, mondják a kutatók. Elmondhatják véleményüket, de a döntés alapvetően politikai verdikt lesz.

(Borítókép: A CERN épülete a svájci Meyrinben 2015. február 10-én. Fotó: Richard Juilliart / AFP)