Egy új tanulmány szerint a kisagyi szerv, az amigdala megnagyobbodása utalhat a későbbi autizmus spektrum zavar megjelenésére.
Az iskoláskorú autista gyerekek megnagyobbodott amigdalája közismert tény volt a kutatók között, de azt eddig nem sejtették, mikor kezdődik a rendellenes növekedés. Egy új tanulmány szerint a 6. és a 12. hónap között ugrik meg az amigdala mérete, ami előrevetíti az autizmust.
Magyarországon bizonyos becslések szerint 160 000 autista él, a világ lakosságának körülbelül egy százaléka, 75 000 000 ember él autizmus spektrum zavarral.
Az autizmus tüneteit Leo Kanner gyermekpszichiáter írta le először, 1943-ban. Az új kutatások szerint a tünetegyüttes előfordulása rohamosan növekszik, ami civilizációs jellegre utalhat, de ugyanennyire valószínű az is, hogy az orvostudomány fejlődése, vagyis a diagnosztizálás pontossága miatt van egyre több autista.
A tünetegyüttesre ma már inkább állapotként tekintenek az orvosok, semmint betegségként, és mint ilyen, jellemző rá a világ megértésének, a rugalmas gondolkodásnak, a tanulásnak és a szociális képességeknek a zavara.
Az autizmus legkorábban 18 hónapos kortól diagnosztizálható, de a családok általában 3-5 éves kor körül kezdenek gyanakodni, hogy a gyermekük más, mint a többi, amikor közösségbe kerül.
A március végén, a The American Journal of Psychiatryban megjelent új tanulmány szerint több mint 400 csecsemő agyát vizsgálták meg, akik közül 270 babánál nagyobb volt az autizmus kialakulásának kockázata, mert a tünetek már előfordultak a családban (testvérnél). A gyerekek 6, 12 és 24 hónapos korukban MRI-vizsgálaton estek át. 24 hónapos korukra a veszélyeztetett gyermekek közül 58-nál (körülbelül 21 százalék) diagnosztizáltak autizmus spektrum zavart. Hat hónapos korban még minden gyereknek hasonló méretű volt az amigdalája, de 12 hónapos korukra a később autistaként diagnosztizált gyerekeknél megnagyobbodott ez a szerv. Sőt, akiknél a leggyorsabban nőtt, azoknál jelentkeztek az autizmus legsúlyosabb (szociális) tünetei.
A kutatók azzal magyarázták a jelenséget, hogy a csecsemőkori vizuális és szenzoros információk feldolgozásának problémái stresszt okozhatnak az amigdalában, ami túlnövekedéséhez vezethet. Az agy mandula alakú szerve, az amigdala az érzelmek feldolgozásában vesz részt, és szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel, ami az ösztönös viselkedésekért és érzelmekért felelős. Nem mellesleg pedig az agy a félelem központja, ami a beérkezett adatok alapján kiváltja a félelmi reakciót. Az amigdalába érkeznek az érzékelési információk a külvilágból (pl. arckifejezések) és belső érzelmeinkről is. Ezek alapján alakítjuk ki a megfelelő viselkedést.
A felfedezés azért jelentős, mert az autizmus kezelésében a korai észlelés nagyon hatékonyan enyhítheti a tüneteket. A hároméves korig végzett kezelések (a vizuális és egyéb szenzoros információk feldolgozásának javítására) nagyban csökkentették a későbbi autizmusra jellemző tüneteket. A minél korábbi felismerés és kezelés hosszú távon gyümölcsözőnek bizonyult.
(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)