Az Iskolatévé mai adásában ismét magyar nyelv és irodalom következik, hogy segítsük a diákok felkészülését a középszintű érettségire.
Míg az Iskolatévé korábbi adásaiban Szecsődi Tamás Leó novellákkal foglalkozott, most lírikus alkotásokat vett elő. Bár az írásbeli érettségi második feladata egy verselemzés, ezt megelőzvén a Szent István Gimnázium magyartanára ezúttal egy olyan, műelemzés-központú szóbeli tétellel készült, amely lírai művekre, versekre épül.
A középszintű érettségin megkerülhetetlen szerzők, azaz Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila közül Szecsődi tanár úr egy Ady-tétellel készült.
Az oktató szerint ha egy tétel egy szerző életművére épül, szerencsés, ha a diák azzal kezdi a feleletet, hogy mond néhány mondatot magáról a szerzőről. Ezt követően lehet rátérni magára a tételre, amit Szecsődi tanár úr ez esetben három vers elemzésére épített fel.
Elsőként megnézte a versek közös tartalmi alapvetését, ami a fenti művek esetén nem más, mint hogy a lírai én szemben áll egy-egy emberfeletti alakkal. Ezt követően megvizsgálta, hogy ezek a figurák illeszkednek-e valamiféle hagyományba, illetve mennyire számítanak önálló, eredeti alakoknak. Fontos az is, hogy mit jelent, ha egy szerző mitizál, illetve a versek szerkezeti felépítését is érdemes vizsgálni, ami a kiválasztott művek esetén hasonló. Ezenkívül az sem hanyagolható el, ki az, aki beszél a versekben, és mi az, amit közben tesz. Azt is elmagyarázta, mit jelent a művekben az önmitizálás, illetve sorra vette annak egyéb eseteit is a szerző költészetében. A tétel zárásaként pedig Ady Endre költészetének modernségéről beszélt, beleértve a toposzszerű költői képek mellett az egyéni szimbólumalkotásokat is.
A következő részben Szecsődi tanár úr az összehasonlító elemzéssel foglalkozik majd, melynek során két konkrét szöveget fog egymással összevetni. Tartsanak velünk vasárnap is, amikor Gódor Zoltánnal matekozunk majd.