Egy civil szervezet szorgalmazta, hogy a három nagy vakcina-előállító ossza meg szellemi tulajdonát.
Az Oxfam nevű civil szervezet, amely részvényese a Pfizernek, a Modernának és a Johnson & Johnsonnak is, javaslatot terjesztett elő, hogy a három nagy vakcinagyártó ossza meg a koronavírus elleni oltóanyag szellemi tulajdonjogát. Így gyorsíthatnák és növelhetnék a termelést, és az elmaradottabb régióknak is jutna elég oltóanyag – írja a BBC.
A három nagy cég azonban leszavazta a javaslatot.
Az Oxfam azért szorgalmazta a megosztást, mert a fejlett világban az emberek 74 százaléka be van oltva, a fejlődő országokban viszont csak 12 százalékos az oltottság. Ha megosztanák szellemi tulajdonukat, más cégek is gyárthatnák az oltásokat.
Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, dr. Tedros Ghebreyesus szerint mára több mint 11,4 milliárd adag vakcinát osztottak ki világszerte, bár a világ lakosságának egyharmada egyetlen adagot sem kapott.
A Moderna éves közgyűlésén felszólalva hangsúlyozta, hogy életeket menthetnének a vakcinagyártás fellendítéséhez nyújtott segítséggel, csökkentenék a vírusmutációk kockázatát és visszaszoríthatnák a halálos és gazdasági károkat is okozó vírust.
De az érvelése nem volt elegendő a részvényesek meggyőzésére. Csak 24 százalék támogatta azt az ötletet, hogy a vállalat megvalósíthatósági tanulmányt készítsen a szellemi tulajdon és a műszaki know-how átadásáról az alacsony és közepes jövedelmű országok gyártói számára.
A Pfizer részvényeseinek mindössze 27,3 százaléka támogatta az indítványt. A Johnson & Johnson még nem adott ki számokat, de a javaslat ott is megbukott.
Ruchir Agarwal, a Nemzetközi Valutaalap közgazdásza a BBC-nek elmondta, hogy a globális gazdasági fellendülést továbbra is korlátozza a Covid–19 megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközökhöz való egyenlőtlen hozzáférés.
Tavaly a Moderna 807 millió adag Covid-oltóanyagot szállított le, amivel 12,2 milliárd dollár nyereséget ért el. A cég szerint ezek több mint egynegyede alacsony vagy közepes jövedelmű országokba került. Az igazgatótanács tagjai kijelentették, hogy többet is tudtak volna teljesíteni, ha nem lettek volna nehézségek, például Afrikában a hűtőkapacitás, az egészségügyi dolgozók elérhetősége és az oltással szembeni szkeptikusság. Közölték, hogy növelik a termelést, és gyártóüzemet építenek Kenyában, hogy javítsák a vakcinák jövőbeni elérhetőségét.
Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a szellemi tulajdon megosztása ellen azzal érvelt, hogy a vakcinagyártás rendkívül összetett biológiai termelés, és kockázatot jelentene a betegekre nézve, ha más cégek nem megfelelően állítanák elő a gyógyszert. Idén termelésének negyede kevésbé tehetős országokba kerül.
A Johnson & Johnson több száz millió dolláros amerikai adófizetői támogatást kapott a vakcina kifejlesztéséhez. Tavaly együttműködött az Afrikai Unióval és a Covax szövetséggel, hogy 900 millió adagot biztosítsanak nonprofit áron, és egy afrikai céggel licencszerződésen dolgozik, amely biztosítja a biztonsági előírások betartását.
Az Oxfam szerint a szegény országok oltottságával a fő baj az, hogy a vakcinaellátás nagyon kiszámíthatatlan, nem tudják felépíteni az oltási rendszert, ha bizonytalan, hogy mennyi vakcinára számíthatnak és mikor. Ha a fejlődő országok is előállíthatnák az oltóanyagot, akkor állandó lehetne az ellátottság, de ehhez meg kellene osztani a szellemi tulajdonjogot. Ami most nem valósult meg.
(Borítókép: Johnson & Johnson koronavírus elleni oltóanyag gyártósora 2021. október 25-én. Fotó: Waldo Swiegers / Bloomberg / Getty Images)