Az új vírusátviteli modell megjósolja, hogy egy vírus mikor ugrik át először egyik fajról a másikra, annak figyelembevételével, hogy a fajok hol fognak találkozni.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint az elkövetkező 50 évben az éghajlatváltozás felgyorsítja majd az állatokról emberekre ugró vírusok (a zoonózis) előfordulását. A kalkulációk szerint minimum 15 000 új vírust fogunk kapni az emlősöktől. Ez az egyik első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a globális felmelegedés hogyan változtatja meg a vadon élő állatok élőhelyeit, hogyan növeli a kórokozók cseréjére képes fajok találkozását, és számszerűsíti, hogy a vírusok várhatóan hányszor ugrálnak majd a fajok között.
Kate Jones, aki az ökoszisztémák és az emberi egészség közötti kölcsönhatásokat modellezi a University College Londonban, azt mondta, a tanulmány
fontos első lépés az éghajlat és a Föld változásaiból következő kockázatok megértésében.
Egy új vírus elterjedését a fajok találkozása idézi elő, amikor a hőmérséklet emelkedése miatt az állatok hűvösebb területekre kényszerülnek. Az előrejelzések szerint ez főleg a magasan fekvő, fajokban gazdag ökoszisztémákban fordul elő, különösen Afrika és Ázsia területein, valamint az emberek által sűrűn lakott régiókban: Afrika Száhel-övezete, India és Indonézia. Abból indultak ki, hogy a bolygó ebben az évszázadban legfeljebb 2 °C-kal melegszik fel (az iparosodás előtti hőmérséklethez képest), ez alapján a fajok közötti találkozások száma 2070-re megduplázódik.
A tanulmány több megdönthetetlen bizonyítékkal szolgál, hogy a következő évtizedek nemcsak melegebbek, de betegebbek is lesznek
– mondja Gregory Albery, a Washington DC-i Georgetown Egyetem ökológusa és a tanulmány társszerzője.
Az előrejelzések elkészítéséhez Albery és kollégái modelleket fejlesztettek és teszteltek, és öt éven keresztül futtattak le szimulációkat. Különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kombinálták a vírusátvitel és a fajok (különösen az emlősök) eloszlásának modelljeit. A fajeloszlási modell előre jelzi, hová menekülnek az emlősök élhetőbb helyek után kutatva, és milyen közeli rokonságban állnak egymással evolúciós szempontból (a vírusok leginkább rokon fajok között terjednek).
A kutatók vizsgálták, hogy a fajok milyen messzire távolodhatnak el az eredeti élőhelyüktől, de azt nehéz megjósolni, hogy az emlősök képesek-e alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és a vándorlás során legyűrik-e a természeti akadályokat. A denevérek az előrejelzések szerint ezektől a tényezőktől függetlenül is nagy szerepet kapnak majd a vírusok terjedésében, és a repülés miatt az élőhely-változtatással sem lesz gondjuk.
Az emlősökről az emberekre terjedő vírusok kockázatának előrejelzése bonyolult. Sok tényező csökkentheti a betegségek kialakulását, például az egészségügyi ellátás fejlesztése vagy az ember ellenállósága a vírussal szemben. Még sincs vesztegetni való idő. A Föld már több mint 1 °C-kal felmelegedett az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, ami máris indukálta a fajok vándorlását és a betegségek terjedésének kockázatát.
A kutatók ezért felszólítják a kormányokat és a nemzetközi közösségeket, hogy fejlesszék az egészségügyi infrastruktúrát, javítsák a vadon élő állatok és a zoonózisos betegségek nyomon követésének rendszerét, felügyeletét, különösen Délkelet-Ázsiában.
(Borítókép: Reinhard Dirscherlullstein bild / Getty Images)