Az Indiában és Pakisztánban rekordot döntő hőhullámok százszor valószínűbbé váltak a klímaváltozás miatt. A tudósok szerint az eddig három évszázadonként előforduló, perzselő hőség mostantól háromévente jelentkezhet.
India északnyugati részén és Pakisztánban jelenleg óriási a hőség, az indiai fővárosban, Újdelhiben vasárnap 49 fok fölötti rekordhőmérsékletet mértek, Pakisztánban pedig 51 fokos csúcshőmérséklet volt. A szélsőséges hőség és annak következményei,
a terméscsökkenés, a víz- és áramkimaradások milliókat érintenek.
A kutatók szerint ez újabb bizonyíték a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események kapcsolatára. Jól mutatja, hogy a klímaváltozásnak már most is, amikor az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet 1,1 fokkal lett magasabb, súlyos hatása van szerte a világon.
A brit meteorológiai hivatal elemzése a 2010 áprilisában és májusában Északnyugat-Indiában és Pakisztánban tapasztalt rekordhőmérsékleteket vizsgálta. A jelenleg ott tapasztalható hőség az előrejelzés szerint akár újabb rekordot is hozhat.
A tudósok 14 számítógépes modell segítségével két forgatókönyv-változatot dolgoztak ki: az egyik a globális felmelegedés világa, a másik pedig egy olyan világ, amelyet nem érintett az emberi tevékenység miatti felmelegedés. A 2010-es hőhullám bekövetkezése százszor valószínűbb a mi melegebb világunkban.
A szélsőséges hőhullámok az évszázad végére szinte minden évben előfordulnak majd, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás csökken.
A hőhullámok a monszun előtti, áprilisi és májusi időszakban korábban is jellemzőek voltak a térségben, de a tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás fokozza a hőhullámok intenzitását.
A meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a térségben egyes helyeken a héten vagy a hétvégén már elérheti a hőmérséklet az 50 fokot, és a hőség éjszakára sem nagyon csillapodik.
A 2019-es Hagibis tájfun idején Japánban a pusztító szélsőséges esőzések 67 százalékkal váltak valószínűbbé a globális felmelegedés miatt, és az ember okozta éghajlatváltozás 4 milliárd dollárral növelte a viharkárokat. A Dél-Afrikában és Európában pusztító árvizeket, az észak-amerikai hőhullámokat és a délkelet-afrikai viharokat is felerősítette a klímaváltozás – írja az MTI.
Friederike Otto, a londoni Imperial College munkatársa és a World Weather Attribution csoport vezetője kiemelte:
Ha a világ nem csökkenti drasztikusan az olaj-, gáz- és szénfelhasználást, akkor az ember által okozott klímaváltozás még súlyosabb következményekkel jár majd.
Az ENSZ jelentése szerint 2021-ben új rekordokat döntöttek a klímaválság kritikus globális mutatói. António Guterres, az ENSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség nem tudta kezelni az éghajlatváltozást.
A fosszilis tüzelőanyagok zsákutcát jelentenek – környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt.