A repülő őshüllők, a pteroszauruszok egy eddig ismeretlen, semmi másra nem hasonlító faját fedezték fel argentin kutatók az Andokban, Mendoza tartományban.
A kilencméteresre is megnövő Halálsárkány (Thanatosdrakon amaru) 86 millió évvel ezelőtt, a krétakorban élt, a dinoszauruszokkal egy időben, és a madarakat megelőző egyik első olyan lény volt, amely az égből csapott le áldozatára.
A szárnyas gyík már legalább 20 millió éve létezett, amikor egy, a mexikói Yucatán-félszigeten becsapódó hatalmas aszteroida eltörölte a földi élet háromnegyedét.
A felfedezést a Cretaceous Research folyóiratban publikáló tudósok szerint az újonnan felfedezett szárnyas vagy madárgyík ijesztő látványt nyújthatott. Megkövült hatalmas csontjai alapján a halálsárkányt a Dél-Amerikában eddig felfedezett legnagyobb, illetve a Földön valaha is talált egyik legnagyobb szárnyas gyíkként azonosították a hüllők között.
Nem ismerjük egyetlen olyan közeli rokonát sem, amely akár csak testfelépítésében hasonlítana erre a bestiára
– mondta egy hétvégi interjúban Leonardo Ortiz projektvezető. A tudós szerint a megkövült maradványok soha korábban nem látott jellegzetességei miatt teljesen új nembe kellett sorolni a dinoszauruszt.
Leírására nincs találóbb elnevezés, mint a thanatosz (halál) és a drakon (sárkány) görög szavakból fabrikált Thanatosdrakon amaru
– mondta Ortiz az MTI szerint.