Hiába szeretjük kisállatainkat, a közös alvásra érdemes nemet mondanunk, ugyanis olyan fertőzéseket is elkaphatunk kedvenceinktől, amelyekre még a legkomolyabb antibiotikumok sem jelentenek gyógyírt.
A legtöbb lakásban vagy házban tartott kutya és macska előszeretettel tart a gazdájával, ahova csak lehet, kedvenceink követnek minket a konyhába, mellénk fekszenek a kanapén, gyakran pedig még az ágyba is velünk bújnak be. A rendkívül jó érzést adó, házikedvenceinkkel való együtt alvás azonban komoly veszélyeket is rejtegethet.
A Lisszaboni Egyetem kutatása szerint ugyanis a kis kedvencek egy olyan gént tartalmazó fertőzést adhatnak át az embernek, amely a legtöbb antibiotikummal szemben ellenálló, így az általuk okozott betegségek renkívül nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetők.
A most beazonosított, poloskának titulált kórokozó ugyanis képes átadni az mcr-1 névre keresztelt gént, amelyet korábban állat csak másik állatnak adott tovább, azonban hét évvel ezelőtt diagnosztizálták az első esetet, amikor már emberre is továbbterjedt a gént tartalmazó fertőzés.
Az mcr-1 átadása amiatt igazán aggasztó, mert a kolisztinnel, vagyis a legerősebbnek tartott antibiotikummal szemben is ellenálló, amelyet csak akkor alkalmaznak, amikor más gyógyszer már teljesen hatástalan.
A poloskákat a kutyák a bélrendszerükben hordozzák, majd az ürüléken keresztül tudják átadni, az emberre való terjedést pedig az egyetem kutatása is alátámasztotta, két vizsgált háztartás esetében is megfertőződött a gazdi, miután kedvenc négylábújánál kimutatták a gént. A vizsgálatban nyolcvan háztartás esetében 126 embert és 102 kutyát és macskát vizsgáltak meg a kutatók, közülük nyolc kutya és négy ember esetében volt megtalálható az mcr-1-es gén, a kisállatok esetében szöveti vagy húgyúti fertőzést diagnosztizáltak.
A kutatók szerint azok az országok kevésbé voltak érintettek a fertőzéssel, ahol elterjedt a kolisztin használata – ez főként a dél-európai országokra jellemző –, azonban az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának esélye miatt korántsem megnyugtató a helyzet.
A kolisztint akkor alkalmazzák, ha az összes többi antibiotikum kudarcot vallott, ez a végső megoldás döntő fontosságú kezelés. Viszont ha az összes gyógyszerre rezisztens baktériumok megszereznék ezt a rezisztenciagént, teljesen kezelhetetlenné válnának, ezt a forgatókönyvet pedig mindenáron el kell kerülnünk. Tudjuk, hogy az antibiotikumok túlzott használata rezisztenciát vált ki, és létfontosságú, hogy ezeket felelősségteljesen alkalmazzák nemcsak az orvostudományban, hanem az állatgyógyászatban és a mezőgazdaságban is
– idézi a kutatást vezető Juliana Menezes szavait a Ladbible.
Az antibiotikum-rezisztens betegségek a kutatók és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legnagyobb fenyegetést jelentik az élelmezésbiztonság és az olyan betegségek, mint a tüdőgyulladás vagy a tuberkulózis kialakulása mellett.
Az ENSZ becslései szerint ha nem sikerül előrelépni a gyógyszer-rezizsztencia visszaszorításában, ezek a betegségek és fertőzések 2050-re évi tízmillió ember halálát okozhatják.
A Flinders Egyetemen kutató Sarah Giles szerint emiatt azonnali lépésekre és új gyógyszerek fejlesztésére van szükség.
Világszerte egyre kevesebb új antibiotikumot azonosítanak és állítanak elő orvosi felhasználásra – és ezt tetézi a fertőzéseket okozó baktériumtörzsek egyre növekvő antibiotikum-rezisztenciája. Ha meg tudjuk érteni az ehhez hasonló bakteriális mechanizmusokat, potenciálisan új terápiákat alkalmazhatunk a betegek – különösen a multirezisztens bakteriális fertőzésben szenvedők – kezelésére
– vélekedett.
(Borítókép: Nicolas Armer / picture alliance / Getty Images)