Megint bebizonyították, hogy milyen jó hatással van a koffein a szervezetre: javítja a memóriát, serkenti az agyi folyamatokat.
A koffein a legtöbbet fogyasztott pszichoaktív anyag világszerte, a Föld lakosságának 80 százaléka él vele kávé, tea vagy üdítőitalok formájában. A PR-ja ugyan nem volt mindig jó, de az utóbbi időben felerősödtek a pozitív hírek – mi mindent befolyásol jó irányban a kávé/tea/kóladió alkaloidja, a koffein. A tudomány mai álláspontja szerint nem túl nagy mértékű bevitele kifejezetten jót tesz az egészségnek.
A rendszeres fogyasztás molekuláris útvonalai még nem teljesen ismertek, de egyre több kísérletet végeznek kisemlősökkel, hogy feltárják a koffein szervezetre gyakorolt hatásait. A Nature-ben megjelent legújabb tanulmányban David Blum, a Lille-i Egyetem professzorának és Anne-Laurence Boutillier, a Strasbourgi Egyetem kutatójának kísérletéről olvashatunk.
A szerencsés francia egereket koffeines vízzel itatták két hétig, majd a rágcsálók hippokampuszát vizsgálták, hogy milyen változás történt a serkentő fogyasztása után. A kutatócsapat felfedezte, hogy a memóriáért felelős agyterületük aktívabb volt, mint a koffeinnel nem élő egerek hippokampusza. Agyukat tanulmányozva kiderült, hogy a koffein neuron-specifikus epigenetikai változásokat indukál bizonyos géneknél, és fokozza a transzkripciós faktorok (a DNS-hez kapcsolódó fehérjék, amik gátolhatják vagy segíthetik a gének kifejeződését) aktivitását, sőt, az agyi anyagcserét is pozitívan befolyásolja. A koffein tehát azon kívül, hogy növeli éberségünket, az agyban is hosszantartó változásokat idézhet elő.
Ezúttal azonban nemcsak az egerek részesülhettek koffeinből, végre a méhek is kaptak egy jó szerepet a tudósoktól: koffeinbevitel után vizsgálták őket és azt tapasztalták, hogy képesek voltak emlékezni egy korábban tanult virágillatra. A koffeines patkányok pedig jobb eredményt értek el a memóriateszteken. Ezek az eredmények összhangban vannak azzal a megfigyeléssel, mi szerint a koffein javítja a hippokampusz neuron-ingerlékenységet szabályozó képességét.
Összességében a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres koffeinbevitel javítja az információkódolás folyamatát, normalizálja a szinaptikus plaszticitást és pozitívan befolyásolhatja a kognitív hanyatlást – például az Alzheimer-kór vagy más neuropszichiátriai állapotok esetén. Tehát igyuk csak meg nyugodtan a napi két-három kávénkat, amíg még megtehetjük.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images)