A művészettörténet a technológiai újítások története – mondta Gács Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense a projekttel kapcsolatban. 

A kétmillió forintos Művészeti Rezidenciaprogram lényege a tudomány és a művészet összekapcsolása. Célja, hogy a művészet és a kutatás, a technológia képviselői között párbeszéd alakuljon ki, és összekössön egymástól távoli területeket is, valamint erősítse a kapcsolatot a társadalom és a kutatók, művészek között.

A pályázó művészek a mérnöki és a természettudományos területek kutatóival együttműködve hoznak létre egyedi alkotásokat, hogy majd a nagyközönség elé tárják őket. A jelentkezők között fényművészek, festőművészek, fotósok, írók, médiaművészek, színházrendezők, szobrászok, táncos-koreográfusok, tervezőművészek, zenei előadók és zeneszerzők is voltak.

A két nyertes alkotót nyolcvan pályázó közül választotta ki a zsűri, amelynek elnöke Kicsiny Balázs képzőművész volt. Szerinte ez egy itthon egyedülálló kezdeményezés, amely mindenkinek, művésznek és tudósnak egyaránt hasznára válik.

A kutatói és a művészi magatartások és szerepek teljesen eltérők, ugyanakkor egymástól rengeteget tanulhatunk.

A nyertesek: Kocsi Olga médiaművész, aki a mozgás és művészet, a mozgáslaboratóriumi mérések elemzése témakörben adta le pályázatát, és Boruzs Ádám festő- és videóművész, aki a flow-élmény, az áramlástani mérések alkalmazása és műszaki színtan témában pályázott. Kocsi Olga elmondta, hogy őt leginkább a mozgás rögzítése érdekli, és lenyűgözték az egyetem modern gépei, többdimenziós kamerái. Boruzs Ádám azért találta hasznosnak a projektet, mert szerinte a képzőművészvilág nem mindig befogadó és nyitott más területekkel szemben, ráadásul a BME technikai felszereltsége időt spórolhat meg a művészeknek.

Ők ketten 10 hónapon keresztül alkothatnak közösen a BME kutatóival különböző tudományos műhelyekben, hogy együtt hozzanak létre új műalkotásokat, emellett 150 ezer forint havi támogatásban is részesülnek.

Ahogy Gács Anna mondta:

Az Európai Unió egyik kiemelt törekvése a tudományos-technológiai fejlődés és a szélesebb társadalom közötti erősebb párbeszéd megteremtése. A BME – mint műszaki ismereteket nyújtó egyetem – programját is ezzel összhangban alakítottuk ki.

A művész a maga világlátásával új színt vihet a tudósok világába, és ez azt is megmutathatja a kutatóknak, hogy egy laikus gondolkodó hogyan viszonyul a tudományhoz. A művész sajátos nyelvvel és eszközökkel dolgozik, ami új kontextusba helyezheti a tudományos kutatást. Ezzel párhuzamosan az alkotók is belépnek egy új, eddig tőlük távol eső világba, ami inspirálhatja őket – fogalmazott Gács Anna.

A kezdeményezés a BME és a Pro Progressio Alapítvány közös szervezésében, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a PADME Alapítvány támogatásával valósult meg.