A „kánikula” szó a latin caniculából származik, ami „kis szukát” jelent. A Canicula a Sirius csillag elnevezése – amely a Canis Major csillagképben található –, a Nappal együtt kel fel és nyugszik július 22. és augusztus 22. között, a nyári kánikula jellemző időszakában. A kánikula, vagyis a hőhullám nagyon magas nappali és éjszakai hőmérséklettel jár együtt huzamosabb ideig.

A mostani magyarországi hőségriadó a vörös zónába esik, vagyis a napi középhőmérséklet már 29 fok fölött alakul.

Mire figyeljünk a gyerekeknél?

Nem lehet eleget hangsúlyozni a folyadékbevitelt, mert még ha nem is érezzük szomjasnak magunkat, akkor is pótolnunk kell az izzadással elvesztett folyadék mennyiségét. Legjobb a tiszta csapvíz vagy ásványvíz, mert a kávé, tea, alkohol csak fokozza a dehidratációt. Gyerekek és idősek különösen veszélyeztetettek a kiszáradás szempontjából, de az állatokra is nekünk kell figyelni.

Ahogy Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke elmondta,

a kisgyerekeknél fokozottan oda kell figyelni a testhőmérséklet és a folyadék egyensúlyára. Mivel kisebb a testfelületük, a hőleadás is nehezebb nekik, úgyhogy semmiképp ne öltöztessük túl őket.

Fontos, hogy tudjanak izzadni! A kicsiknek is muszáj elfogyasztaniuk az 1-1,5 liter folyadékot naponta, kétéves kor fölött már inkább 1,5-2 literre van szükség akár levesek, gyümölcsök, gyümölcslevek és víz formájában. A külső hűtés is fontos, párakapu, szellőztetés, vagy vízparti tartózkodás segít a gyerekeknek a meleg elviselésében.

Intő jelek lehetnek, ha kitágulnak az erek: a bőrerek kitágulása és a csökkent izzadás miatt forró testű gyermek feltűnően kedvetlen, bágyadt, legvégső esetben ájulás, tudatzavar lép fel. Azért kell nagyon odafigyelni rájuk, mert kevésbé tudatosak, nem feltétlenül jelzik, ha szomjasak és azt sem, ha baj van.

A csecsemőkre könnyű ruhákat adjunk, kerüljük velük a napot, a nagy meleget, és a bőséges folyadékfogyasztás nekik is segíthet a meleg elviselésében. 

Miért nem szereti a testünk?

A hosszan tartó hőhatás komoly stresszt jelent a szervezet számára, mert igyekszik alkalmazkodni hozzá és ez nagyon megterheli. A sok izzadás, az erek kitágulása, a 37 °C körüli testhőmérséklet fenntartása nagy feladat, és ha nem sikerül, akkor jön a fejfájás, tudatzavar, kánikulai görcs, a napszúrás, a hőségkimerültség, a hőguta. Az extrém hőség a már meglévő betegségeket is súlyosbíthatja, veszélyes a szív- és érrendszeri, és vesebetegekre.

Fő veszélyek

A kánikula kiválthatja a Hiponatrémia nevű rendellenességet, amikor ugyan sokat iszunk, de nem pótoljuk az izzadással elveszített sókat, ha viszont túl kevés vizet fogyasztunk, fellép a dehidratáltság állapota.

Mindkettőnél a test elektrolit-egyensúlya borul fel. Hőségben végzett sport vagy fizikai munka során ezért kell a sókat és a vizet is pótolni

– mondja Havasi Katalin. Ha nem fogyasztunk elég folyadékot, akár még akut veseelégtelenség is kialakulhat.

Az alvásproblémák

Nyáron még azok is megtapasztalhatják az éjszakai forgolódást, akik egyébként úgy alszanak nyugodt lelkiismerettel és stresszmentesen, mint a bunda. Ha túl meleg van, vagy zúg a légkondi, esetleg a szúnyogokat kell hajkurászni, az mind gátolhatja az éjszakai pihenést. A légkondit kikapcsolhatjuk, a szúnyogot levadászhatjuk, de mit tehetünk a meleg ellen?

Egy hűvös esti séta, egy langyos zuhany csodát tehet lefekvés előtt. De bevethetünk vicces trükköket is: párnánkat tegyük be a fridzsiderbe, hogy lehűtsük, vagy a jégakukat bugyoláljuk be valamibe és így helyezzük az ágyba. Pamut hálóruhánkat is benedvesíthetjük, vagy lábunkat-kezünket tekerjük hideg vizes ruhába, mintha priznicelnénk. Könnyű vacsorát együnk, aludjunk nyitott ablaknál (ha szúnyoghálós) és teregessünk a hálószobába – bármilyen rendetlennek is tűnhet, hatásos párásító.

(Borítókép: Allen J. Schaben / Los Angeles Times / Getty Images)