Ha a mostani életvitelünket folytatjuk, a világ lakosságának háromnegyede halálos hőhullámoktól szenved 2100-ban – írja a National Geographic.

A nagy kérdés: milyen hőmérsékletet bír ki a szervezetünk?

Ahhoz, hogy a lehető legpontosabb választ tudjuk adni erre az aggasztó kérdésre, a levegő hőmérsékletét és a páratartalmát is figyelembe kell venni, sőt a kettő kombinációját is.

A nedves levegő hőmérsékleti indexe különbözik a száraz levegő számadataitól. Például az Újdelhiben május 16-án mért 51 Celsius-fok 30 Celsius-fok nedves, vagyis páradús hőmérsékletnek felel meg.

Ha az a kérdés, hogy testünk mit tud elviselni, a szakértők régóta azt hangoztatják, hogy a 35 fokos páradús levegő hőmérséklete jelenti az abszolút határt. Ez a szám, ami egy 2010-ben készült tanulmányon alapul, 35 fokos külső hőmérsékletnek felel meg, ha a páratartalom 100 százalék, vagy 46 foknak, ha 50 százalékos a páratartalom.

Egy új, egészséges fiatal férfiakon és nőkön végzett tanulmány szerint a testünk által elviselhető páradús levegő hőmérsékletének határa valójában közelebb van a 31 fokhoz, 100 százalékos páratartalommal kombinálva, ami 38 foknak felel meg 50 százalékos páratartalom esetén. Május vége és június eleje között ezt a határt a levegő hőmérséklete meghaladta Pakisztánban, Újdelhiben pedig nagyon közel volt hozzá.

Persze a csecsemőket és az időseket, a szív- és érrendszeri vagy légúti problémákkal küzdőket sokkal alacsonyabb hőmérséklet is megviselheti.

Jó lenne tehát, ha a páradús hőmérséklet adataival is tisztában lennénk, és akkor még egyértelműbb lenne, hogy bolygónk az éghajlati összeomlás szélén áll, ami az emberi szervezetre is végzetes hatással van.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)