Tudósok arra figyelmeztettek, hogy ha az elhaladó csillag csak 0,1 százalékkal elmozdítja a Neptunusz pályáját, az a Naprendszerünk többi bolygójának összeütközését okozhatja.
A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban bemutatott kutatás szerint egy csillag elhaladása – ami viszonylag gyakori jelenség az univerzumban – elég lehet ahhoz, hogy a többi bolygó egymásnak csapódjon.
Ha a Merkúr és a Jupiter perihéliuma – az a pont, amikor a bolygók a legközelebb érnek a Naphoz – fedi egymást, két lehetőség is bekövetkezhet. A Merkúr kitörhet pályájáról, és vagy kilőhet a Naprendszerből, vagy ütközési pályára kerülhet a Vénusszal, a Nappal vagy a Földdel.
Ezek a változások több millió év alatt következnek be. A kutatók mintegy 3000 alkalommal szimulálták a helyzetet és közel kétezer közül 26 végződött azzal, hogy a bolygók egymásnak csapódtak, vagy az Uránusz, a Neptunusz vagy a Merkúr teljesen kilökődött a Naprendszerből.
Az, hogy a csillagok elrepülése milyen szerepet játszik a bolygórendszerek fejlődésében, még mindig aktív kutatási terület. A csillaghalmazban kialakuló bolygórendszerek esetén egyetértés van abban, hogy a csillagrepülések fontos szerepet játszanak, amíg a bolygók rendszere a csillaghalmazon belül marad
– mondta Garett Brown, a Torontói Egyetem Fizikai és Környezettudományi Tanszékének (PES) fizika szakos végzős hallgatója az Independent szerint.
Ez a bolygók fejlődésének első 100 millió évére jellemző. Miután a csillaghalmaz feloszlik, a csillagok elhaladásának előfordulási gyakorisága drámaian lecsökken, ami csökkenti szerepüket a bolygórendszerek evolúciójában. Ráadásul, figyelembe véve, hogy a Nap valószínűleg ötmilliárd év múlva kitágul és elnyeli a bolygót, annak valószínűsége, hogy ez megzavarja a Naprendszerben szerzett tapasztalatainkat, nem olyan kérdés, ami miatt aggódnunk kellene – mondta Garrett Brown.
(Borítókép: A Tejút 2020. július 25-én a spanyolországi Contreras állambeli Sad Hillből fotózva. Fotó: Samuel de Roman / Getty Images)