Peter Higgs 58 éve vetette fel egy új típusú, „isteni részecske” létezését, ami megmagyarázza az egész univerzum szerkezetét. A siker azonban lerombolta a tudós nyugodt életét.
Az 58 évvel ezelőtt megjósolt részecske, a Higgs-bozon volt a részecskefizika standard modelljének hiányzó darabja. A Nagy Hadronütköztetőnek (LHC) éppen 10 éve a Genf melletti CERN részecskefizikai laborban sikerült bizonyítani a létezését.
A kiinduló gondolatot két belga, François Englert és Robert Brout vetette fel, de a parányi részecskéről először Peter Higgs írt 1964-ben, ekkor még csak egy sejtés volt, aztán évekre megfeledkeztek róla. Idővel kiderült, hogy a részecske és a hozzá kapcsolódó Higgs-mező felelős az összes többi részecske tömegének biztosításáért, ezzel érthetővé vált a galaxisok, csillagok és bolygók szerkezete, vagyis a Higgs-bozon a 20. századi részecskefizika legnagyobb attrakciójává vált.
Aztán 2012. július 4-ig kellett várni, hogy a CERN kutatói megerősítsék Higgs még a beatkorszakban tett jóslatát. De a tudós nem örülhetett maradéktalanul a bizonyításnak, mert ezzel és a következő évben megkapott Nobel-díjjal egy csapásra a sajtó és a rivaldafény középpontjába került, amit szégyenlős személyisége nem jól viselt. Amikor 2013. október 8-án, kedden kihirdették a fizikai Nobel-díj nyerteseit (Englerttel együtt kapta), Higgs szabályosan elmenekült edinburghi otthonából egy kocsmába, hogy a díjbizottság és a sajtó véletlenül se érhesse utol.
Úgy tűnik, Peter Higgs legalább olyan rejtélyes, mint a részecske, amire rátalált. Egyszer azt mondta,
A Higgs-bozon felfedezése tönkretette az életemet.
Ami külső szemlélőnek furcsa lehet, hiszen óriási találmány, bizonyításra is került, és a legmagasabb díjakat és elismeréseket söpörte be érte. De igaz, Higgs introvertált, elefántcsonttoronyba zárkózó tudós személyiségétől nagyon idegen volt a felhajtás.
Egyszer keserűen úgy nyilatkozott:
Ez az egyetlen igazán eredeti ötletem volt.
Igen ám, de hányan mondhatják el, hogy egyáltalán valaha volt bármilyen ötletük, ráadásul ilyen zseniális? Higgs valóban különlegesnek számít a fizika világában (is) azzal, hogy csak egyszer volt egy nagy felfedezése – na de az mekkora. Két-három évet áldozott arra, hogy megértse a problémát, aztán a szerencsének, a véletlennek és persze a zsenialitásának köszönhetően rálelt a válaszra.
Hogy reagált arra, amikor 50 év után beigazolódott a jóslata?
soha nem számított rá, hogy még életében megtalálják, első reakciója a megkönnyebbülés és a boldogság volt, de ez csak egy pillanatig tartott – aztán elfogta a pánik, tudta, hogy az élete örökre megváltozik.
A Higgs-mező egy olyan tér, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne mozgó részecskék környékén. Ez a torzulás jelenti a részecske tömegét. A Higgs-mező mindenhol ott van, stabilizálja és kitölti az univerzumot. A Higgs-bozon és a Higgs-mező a fotonokhoz és az elektromágneses mezőhöz hasonló.
A Higgs-mező végül is „csak” a világegyetem szerkezetét magyarázza, ezért óriási felfedezés, és ezért tette örökre ismertté a most 93 éves nyugdíjas egyetemi tanár, Peter Higgs nevét.
(Borítókép: Peter Higgs 2012. július 4-én. Fotó: Fabrice Coffrini / AFP)