Index Vakbarát Hírportál

A verbális pofonoknak is van fizikai hatásuk

2022. július 19., kedd 21:14

Egy új kutatás szerint a pozitív vagy negatív szavaknak fiziológiai hatásaik is lehetnek. Azt is megvizsgálták, hogy mások sértegetésére hogyan reagál agyunk érzelmi központja.

Az Utrechti Egyetem kutatói megállapították, hogy a negatív szavak kimondása stresszt és szorongást kiváltó hormonokat szabadít fel. A Frontiers tudományos szaklapban publikált tanulmányban negatív szavak hallgatása vagy olvasása közben vizsgálták az emberek agyi reakcióit. Korábban már egy hasonló kutatásból kiderült, hogy az alacsony önértékeléssel rendelkező gyerekek szorongási szintje magasabb. Tehát a negatív kommunikációnak hosszú távú következményei is lehetnek. 

Az ember szociális fajként bizonyos hierarchiák szerint tömörül csoportokba, ahol a siker kulcsa az együttműködés, ha az egyik tagot azonban nem ismerik el, az nem lesz motivált. A sértések blokkolják, a közösségben pedig kevésbé lesz képes boldogulni

– mondta a lapnak a kutatás vezetője, Marijn Struiksma, aki munkatársaival együtt a sértésekre és a bókokra adott neurológiai reakciók mellett azt is vizsgálták, hogy az ismétlések hatására történik-e változás. Kiderült, hogy a verbális bántásnak hosszabb ideig tart a hatása, mint a dicséretnek. 

A szakemberek a nyelv és az érzelmek közti kapcsolatot laboratóriumi körülmények között tanulmányozták. A 79 önkéntes nő fejbőrére EEG-t rögzítettek, majd megvizsgálták, hogy hogyan reagálnak három különböző érzelmi töltetű, bók: „Linda lenyűgöző”, sértés: „Linda szörnyű”, vagy a „Linda holland” semleges kijelentés olvasására. A csoport egyik fele a saját nevével, a másik fele egy idegen nevével olvasta el az állításokat. Az elektródák által közvetített jelekből kiderült, hogy azonnal az érzelmi központra gyakoroltak hatást az önmagukra vonatkozó sorok.

Megállapításaink szerint a sértésekre és a bókokra rögtön reagál az agy, a sértések esetében erősebb aktivitás mutatkozott. Az EEG-jelek az érzelmi figyelem gyors megragadására utaltak, amelyeket valószínűleg a hosszú távú emlékezetből való előhívása indukált

– részletezte Struiksma, aki hozzátette: az ismétlések hatására a sértéseknél nagyobb arányban csökkentek az ingerületi jelek, tehát jobban képes hozzászokni az agy. 

A tanulmányból kiderült, hogy bár erkölcsileg elítélendőnek tartjuk mások sértegetését, amire szociális faj lévén agyunk is reagál, csekély és jóval rövidebb neurológiai reakciót vált ki, ahhoz képest, mikor minket becsmérelnek. A negatív szavak, történések nagyobb és hosszabban tartó hatást váltanak ki belőlünk, mint a dicséret vagy a pozitív események.

Rovatok