Mindenki stresszes, de néhány technika és egy kis odafigyelés sokat segíthet a rossz hangulaton, főleg nyáron.
Nem elég a munkahelyi stressz, a járvány, a háború, a recesszió, a rezsicsökkentés? Dehogynem, sok is, de mit tehetnénk ellenük? Egy-két praktika és sok értelmes szabadidős tevékenység mindent megváltoztathat.
Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy a lehető legjobban érezze magát a munkahelyén, mondja Sabine Sonnentag, a németországi Mannheimi Egyetem pszichológusa. A munkaidő helyes megközelítése segíthet megelőzni a kiégést, javítani az egészséget és általában élhetőbbé teheti mindennapjainkat. Ha a munka stresszes, muszáj regenerálódni, de nehéz, ha az ember túlterhelt, félti az állásást, ezért nem jól teljesít és bekerül egy ördögi körbe, amiből nehéz szabadulni. Az emberekben és a szociológusokban is egyre jobban tudatosul, hogy nem dolgozhatjuk magunkat halálra, változtatni kell.
Sonnentag szerint ha egy munka feszültséggel jár, nehéz el- és kiengedni. Ezt a paradoxont hangsúlyozta egy 2021-es elemzés, amely 198 különböző munkavállaló mentális és fizikai állapotát felmérve megállapította, hogy a szellemileg és érzelmileg megterhelő munkát végzők még szabadidejükben sem tudnak kikapcsolódni, de a fizikailag megterhelő munkát végzők könnyebben kiengedik a gőzt.
Azok, akik stresszesebbnek érezték magukat a munkahelyükön, kevesebbet mozogtak és rosszabbul aludtak, ami megnehezítette a pihenést. Sonnentag szerint bizonyos munkakörök, kötelezettségek és munkahelyi kultúra különösen rosszul hat a kikapcsolódásra: a sürgető időfaktor, például az egészségügyi munkáknál, ahol a gyorsaság gyakran élet-halál kérdése. Az ügyfelekkel való munka is fárasztó lehet, mert nagy összpontosítás és erőfeszítés kell ahhoz, hogy akkor is vidáman és barátságosan viselkedjen valaki, amikor nem ilyen a hangulata.
A kutatók a pihenés megközelítéseit több kategóriába csoportosították, az egyik a relaxáció – minden, ami megnyugtatja a testet és az elmét (akár séta, olvasás, filmnézés). Vagy egy másik az új dolgok, készségek tanulása, hobbibarkácsolás, festés, nyelvtanulás, sport. Sonnentag szerint minden hasznos lehet, ami a tanulással kapcsolatos, mert ez is teljesen kikapcsol, sikerélményt ad.
Egy tanulmányból, amiben 10 napon keresztül követtek közel 200 embert, kiderült, hogy azok, akik szabadidejükben valamilyen kreatív tevékenységet végeztek vagy új végzettséget szereztek, energikusabbak és lelkesebbek voltak. Amit pedig az ember saját akaratából, kedvvel csinál, az energiával tölti fel, nem úgy mint az, amit kötelességből végez.
A nyaralás segíthet a munkahelyi stressz levezetésében és a kiégés megelőzésében, de előnyei már egy hónap után elenyésznek, azoknál viszont hosszabb ideig tart a jótékony hatás, akiknek sikerül a pihentető szabadidős tevékenységeket beilleszteni a mindennapjaikba. Hogy mennyi nyaralás elég, erre nehéz válaszolni, nincs bizonyíték arra, hogy egy hosszabb, többhetes vakáció pihentetőbb lenne, mint a rövidebb. Legyen hosszabb, mint a hétvége, amit jóformán csak házimunkával töltünk, talán egy plusz szabadnap minden héten nagy változást hozna.
A négynapos munkahét bevezetése is segíthet az alkalmazottak mentális állapotán, a kiégésen, a stresszen, a családi kapcsolatokon.
– mondja Wen Fan, a Boston College szociológusa. De a napközbeni miniszünetek is sokat javíthatnak a dolgozók munkakedvén és energiáján.
(Borítókép: Prisma by Dukas / Universal Images Group / Getty Images)