A grépfrút például az egyik legegészségesebb gyümölcsfajta, de akár meg is ölhet minket, ha nem figyelünk oda.
Ódákat zengenek a citrancsról, a lédús szubtrópusi citrusféléről. Mókásan hangzó magyar neve szerencsére nem tudott gyökeret verni, ami azért is jó, mert feltehetően nem citrom és narancs hibridje, hanem a pomelóé és a narancsé. Igaz, a grépfrút (szőlőgyümölcs) név is sántít, mert semmi köze a szőlőhöz. De mindegy is, mert jótékony hatásainak se szeri, se száma.
Koleszterincsökkentő, fogyasztó, immunerősítő, roboráló, baktérium- és vírusölő hatású, de még a vérünket is tisztítja. Mondhatnánk azt is, hogy egy csodagyümölcs.
Kár, hogy életveszélyes kölcsönhatásba kerülhet számos gyógyszerrel, gyengítheti vagy fel is erősítheti azok hatásait, olyannyira, hogy akár életveszélybe is sodorhatja a gyanútlan gyógyszerszedő grépfrútlé-fogyasztót, aki egészségtudatos lelki nyugalommal meg van győződve róla, hogy nem tudja a grépfrútnál értékesebb ajándékkal meglepni szervezetét.
Kellemetlen tulajdonságát véletlenül fedezték fel az 1990-es évek elején, amikor a kutatók egy alkohol és gyógyszer kölcsönhatását vizsgáló kísérletben grépfrútlével próbálták elrejteni az alkohol ízét a tesztalanyoknál, és sehogyan sem értették a kapott eredményeket.
David Bailey, a Nyugat Ontario Egyetem klinikai farmakológia professzora, a kutatás vezetője volt az első tudós, aki húsz évvel ezelőtt közzétette, hogy a grépfrútlé fokozza több gyógyszer felszívódását, így a hatóanyagok gyorsan eltűnnek az emésztőrendszerben. Azóta kiderült, hogy nemcsak veszélyesen felerősítheti, hanem gátolhatja is felszívódásukat, ami megint csak életveszélyes helyzetekhez vezethet, mondjuk egy szívgyógyszer esetében.
A grépfrút és annak leve (a benne lévő furanokumarin-vegyületek révén) ugyanis erősen fékezi a szervezetben lévő, tápanyagok felszívódását szabályozó citokróm enzimrendszert. Egyes szereknél pedig pont fordítva, éppen hogy felgyorsítja a folyamatot.
Eddig már legalább 85 gyógyszerről derült ki, hogy nem ajánlatos grépfrúttal bevenni, a lista pedig egyre csak bővül. A betegtájékoztatókon ma már sokszor külön fel is tüntetik, hogy „Ne szedje grépfrúttal!”
Ilyenek például a különféle allergiákra használt antihisztamin szerek. Kutatások kiderítették, hogy akik egy pohár grépfrútlével vették be, azoknál csak fele annyi hatóanyag szívódott fel, mint akik sima vízzel.
Nem jó ötlet néhány magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy depresszió kezelésére használt gyógyszereket sem grépfrútlével lehúzni. De jó pár antibiotikumfélével, például a penicilinnel is képes összeveszni ez a finom egzotikus gyümölcs.
Nem is kell direkt grépfrútlével bevenni a gyógyszert, akkor is felére csökkentheti az enzim aktivitását, ha a beszedés előtt négy órával ittunk belőle. De ez még semmi: egy pohár (két és fél deci) grépfrútlé még további 1–3 napon keresztül visszafogja az enzim működését.
Rendben. Akkor mostantól kerüljük a grépfrútot, nem túl nagy vállalás. Csakhogy hasonló hatású lehet az almalé, sőt majdnem minden gyümölcslé is. A grépfrúthoz hasonlóan azok savtartalma is csökkentheti például az antibiotikumok hatékonyságát. Ám mivel a gyümölcsök közül a grépfrútot kutatták alaposabban, róla tudunk a legtöbbet, és ő lett a bűnbak.
Veszélyes és bonyolult világban élünk, ahol minden mindennel összefügg. Azt, hogy alkohollal nem kell keverni a gyógyszereket, nem újdonság. Még a tejtermékekről, de még a sajtról is (!) kimutatták, hogy gyengítik a tetraciklin hatóanyagú antibiotikumok fertőzésellenes hatását. A tudomány mai állása szerint egyedül egy nagy pohár tiszta víz az, amely bizonyosan nem fenyeget ismeretlen veszélyekkel. Vagy mégsem? A vízzel sincs minden rendben?
(Borítókép: Frissen szedett grépfrút a közép-izraeli Hod Hasharon városában 2008. március 11-én. Fotó: David Silverman / Getty Images)