Már jóformán minden nap belefuthatunk az élelmiszerválságról szóló borzasztó hírekbe, amik nem puszta riogatások, mert tényleg nincs csapadék, van viszont hőség, háború és visszalopakodó vírus is – ezek az egész bolygó élelmiszertermelését befolyásolják. A koronavírus miatt megszakadt az ellátási lánc, az ukrajnai háború miatt pedig kiesett a búza, ezért most Afrika éhezik, mi pedig a pénztárcánk aljáról próbáljuk összekaparni a 660 Ft-os vaj árát.

Az élelmiszerkutatók régóta mondják, hogy át kell alakítanunk a termelést, az étkezési szokásainkat, a preferenciáinkat, de ez nem könnyű és nem is megy egyik napról a másikra, hiába várnak minket már műhúsok, ínycsiklandozó sáskák és metacsokik.

Világszerte ugyan több mint 7000 ehető növény van, de mindössze 15 fajta adja az emberiség energiabevitelének 90 százalékát, ezek közül akár egy elvesztése is katasztrófához vezethet. Hogy a többit miért nem esszük, hasznosítjuk – ezt a kérdést tette fel Tiziana Ulian természetvédelmi biológus, az Egyesült Királyság Kew-i Királyi Botanikus Kertjének vezető kutatója, aki kollégáival az élelmiszerpaletta bővítésén dolgozik. Ulianék a lokális preferenciákat szem előtt tartó gazdálkodást szorgalmazzák, hiszen nem minden növény érzi jól magát mindenhol.

A Kew's Millenium Seed Bankban több mint 2,4 milliárd, a világ minden tájáról származó magot tárolnak a föld alatt, hogy megtalálják azokat a rezisztens fajokat, amik helyettesíthetnék a búzát és a fehér rizst.

Új finomságok 

Az arabul akkoub néven ismert növény az articsóka és a spárga keveréke, ami csak a vadonban, sziklás, száraz talajon nő. A kalciumban és vasban gazdag növény olyan finom, mint a fonio, ami a kuszkuszra hasonlító, Nyugat-Afrikában őshonos aprószemű gabona. Ez utóbbi is jól tűri a szárazságot, magas a vas, kalcium, aminosav és B-vitamin tartalma, segít a fogyásban és állítólag a bőrt is feszesíti – ráadásul gluténmentes! Zabkásaként vagy egytálételként fogyasztják.

A marama babfajta Dél-Afrikában őshonos hüvelyes és könnyen a jövő élelmiszere lehet, mert a száraz, homokos, tápanyagban szegény talajban is jól érzi magát. Szénhidrátokban és ásványi anyagokban gazdag, jó vízforrás, olajat és növényi tejet is elő lehet állítani belőle. De a babhoz hasonlóan szuper tulajdonságokkal bír a nopales is, az ehető fügekaktusz, ami kiváló víz- rost és vitaminforrás, ráadásul nagyon jól bírja a szárazságot. Tacóban vagy omlettekkel fogyasztják. A kávé válságáról már többször röppentek fel hírek, de a koffeinfüggő tudósok gyorsan megtalálták a helyettesítőjét, a Sierra Leone-i vadkávé sokkal szárazságtűrőbb és igénytelenebb, mint például az arabica.

Hamis banán vagy hínár legyen a vacsora?

A banánhoz hasonló az enset, amit „éhség elleni fának” is becéznek, mert Etiópiában húszmillió embernek ad táplálékot. A banánra hasonlító termés nem ehető, de a szár és a gyökerek jó kása-, tészta- vagy kenyéralapanyagok. A Kew szerint egy enset akár 12 évig is élhet, és 60 növény egy öttagú családot egy teljes évig táplálhat.

A hínárok nem hiába lettek a kutatók kedvencei: az óceáni gazdálkodás nem igényel édes vizet, műtrágyát vagy földet. Nori az összefoglaló japán neve a különböző ehető tengeri füveknek, de a vörös alga szárított lapjaiba, amit szintén nori néven emlegetnek, tekerik a szusit is. A hínár sok egyéb formája is ehető, a japán wakame moszatot például levesekhez és salátákhoz használják.

Jöhet a könnyű ebéd a spenótfáról

A pandanus, a csavarpálma a tengerparti fövenyeken nő Ázsiában. Termése, ami egy óriási narancssárga szederre vagy egy ananászra hasonlít, nagyon ízletes és vitaminban, káliumban gazdag. Aromás levelei alkalmasak lekvárok, sütemények és rizsételek ízesítésére, illetve hús és hal csomagolására.

A chaya, vagy spenótfa még a maják által háziasított cserje, ami nyersen mérgező, de főzve és párolva kiváló fehérje-, vitamin-, vas- és kalciumforrás. Ellenáll a kártevőknek, jól bírja a szárazságot és a viharokat.

És ez csak néhány a Kew tudósai által vizsgált növények közül, úgyhogy fel a fejjel, lehet, hogy a rántott csirkétől vagy a fehér kenyértől meg kell válnunk, de lesz helyette hínársalátánk és kaktuszpörköltünk, hát ugye milyen jól hangzik?

(Borítókép: Fügekaktusz Mexikóvárosban 2017. április 11-én. Fotó:  Omar Torres / AFP)