A Föld 24 óránként egy teljes fordulatot tesz a tengelye körül, ez a pörgés határozza meg a napokat, és elindítja a napkelte és napnyugta ciklusát, amely évmilliárdokon át alakította az élet mintáit. De június 29-én az éjfél 1,59 ezredmásodperccel hamarabb bekövetkezett – olvashatjuk a Guardianen.

Az elmúlt néhány évben rekordok dőltek, 2020-ban az eddigi legrövidebb napok közül 28 volt, közülük is a legkurtább július 19-én, és 1,47 ezredmásodperccel maradt le a 24 órát kitevő 86 400 másodpercről.

Gyorsabb vagy lassabb?

Hosszabb távon – a dinoszauruszok felemelkedését és bukását egy szempillantásba sűrítő geológiai időskálán – a Föld valójában lassabban forog, mint korábban. Tekerje vissza az órát 1,4 milliárd évvel, és egy nap kevesebb mint 19 óra alatt telik el. A Föld napjai tehát átlagosan nem rövidülnek, hanem éppen, hogy nőnek, évente körülbelül a másodperc egy 74 ezredével. A hatásért leginkább a Hold okolható: gravitációs húzása árapálysúrlódást okoz, ami folyamatosan lassítja a Föld forgását.

Azért, hogy az órák összhangban legyenek a bolygó forgásával, a Nemzetközi Távközlési Unió, amely az ENSZ egyik szervezete, olykor-olykor júniusban vagy decemberben leállítja az órákat – legutóbb 2016-ban – egy másodpercre, és szökőmásodperceket adnak hozzá. Az első ilyen másodpercet 1972-ben pótolták. A következő 2022 decemberében lesz, de mivel a Föld mostanában gyorsan forog, nem biztos, hogy szükség lesz rá.

Míg a Föld hosszabb távon lassul, a helyzet rövidebb időtávon még zavarosabb. A Föld belsejében van egy megolvadt mag, felszíne változatos kontinensek, óceánok és eltűnő gleccserek tömege. Az egész bolygót vastag gáztakaró burkolja, és inog, miközben forog a tengelye körül. Mindezek befolyásolják a Föld forgását, felgyorsítják vagy lelassítják, bár a változások lényegében észrevehetetlenek.

Szelek és rengések hatásai

A NASA szerint az El Niño erősebb szelei visszatartják a bolygó forgását, és egy ezredmásodperc töredékével meghosszabbíthatják a napot. A földrengések ezzel szemben ellenkező hatást válthatnak ki. A 2004-es földrengés, amely szökőárat robbantott ki az Indiai-óceánon, annyi kőzetet mozdított el, hogy a nap hosszát csaknem három mikroszekundummal lerövidítette.

Bármi, ami a Föld közepe felé mozgatja a tömeget, felgyorsítja a bolygó forgását, de az a geológiai tevékenység, amely a tömeget a középpontból kifelé tolja, ellenkező hatást vált ki, és lelassítja a pörgést.

Az a kérdés, hogy ezek a különböző folyamatok hogyan befolyásolják a nap hosszát. De ha a rövidebb napok tendenciája sokáig folytatódik, akkor nem hozzá kell adni egy-egy másodpercet az órákhoz, hanem ki kell hagyni, hogy az órák lépést tartsanak a gyorsabban forgó bolygóval.

(Borítókép: John Kisch Archive / Getty Images)