A férfi a kutatás során rájött, hogy a majomhimlő legújabb verziója már nemi úton terjed, a tudósok azonban nem vették komolyan.
Öt évvel ezelőtt dr. Dime Ogoina talán pályafutásának legfontosabb betegét fogadta: 2017. szeptember 22-én egy 11 éves fiú a bőrén és a szájában lévő furcsa kiütésekkel lépett be Ogoina klinikájára.
Nagyon nagy elváltozások voltak az arcán és az egész testén, ami kicsit hasonlított a bárányhimlőre, de biztosan nem az volt, mert a fiú korábban már átesett rajta – idézi az npr.org írása a specialistát.
Tekintettel a sérülések méretére és elhelyezkedésükre, Ogoina azon töprengett, hogy a fiúnak talán egy akkoriban rendkívül ritka betegsége, nevezetesen majomhimlője lehetett. Akkoriban viszont Nigériának nem volt lehetősége tesztelni a betegséget, úgyhogy kénytelenek voltak tovább küldeni a mintákat Szenegálba, valamint az Egyesült Államokba, hogy diagnózist állítsanak fel.
Az eredmények néhány nap múlva beigazolták Ogoina feltételezését: A fiú majomhimlős volt.
Ő volt az első majomhimlős eset Nigériában 38 év után. A következő néhány hónapban a nigériai orvosok további húsz esetet észleltek a klinikákra ellátogatók között. Mint az nemrégiben kiderült, ez az eset volt az első ismert majomhimlős megfertőződés, nem csak Nigériában, de az egész világon. Jelenleg 78 országban, köztük Magyarországon terjed a fertőzés.
Május óta a világon több mint húszezer majomhimlős esetet észleltek, a legfrissebb adatok szerint közülük 42-t hazánkban, az Egyesült Államokban pedig már 4000 felett járnak.
Amikor 2017-ben Ogoina diagnosztizálta az első majomhimlős esetet, úgy gondolta, hogy a vírus úgy terjedhet majd, ahogy Afrika egyes részein már több mint ötven éve teszi azt: az ilyen járványok általában akkor kezdődnek, amikor egy személy kapcsolatba kerül egy fertőzött állattal, ezért a tudósokban felmerült a gyanú, hogy a fiú majmokkal játszhatott.
Néhány héttel később a specialistának komoly aggodalmai adódtak, ugyanis a járvány nem csak a fiú közvetlen környezetében, hanem országszerte mindenhol terjedni kezdett. A vírus a vártnál gyorsabban és tovább terjedt, és nemcsak gyerekeket, de a 20-as, 30-as éveikben járó férfiakat is megfertőzte.
Ezek a férfiak viszont szintén nem feleltek meg a tipikus majomhimlős betegek profiljának. Nem vadásztak vagy foglalkoztak állatokkal, ellenben legtöbbjük a modern, nyüzsgő városi életből származó középosztálybeli volt. Később az is kiderült, hogy a fiatal gyermek sem majomtól, hanem egy férfi rokonától kapta el a vírust. Ezek a kiütések már nem az eddig megszokott helyeken, az arcok és a végtagokon, hanem a nemi szervek környékén keletkeztek, ezért az orvosok úgy döntöttek, hogy felmérik a betegek szexuális életét. Kiderült, hogy legtöbbjük szexuális élete magas kockázatú volt, ugyanis amellett, hogy több partnerük is volt, sokan prostituáltakkal is lefeküdtek.
Az elmúlt években Ogoina többször is megpróbálta figyelmeztetni az egészségügyi tisztviselőket és a tudósokat, hogy a majomhimlő megváltozott, és valószínűleg szexuális érintkezés útján terjed, ők azonban nem foglalkoztak vele.
Összességében ezek az eredmények azt mutatják, hogy a világnak közel öt év állt rendelkezésére, hogy elpusztítsa a majomhimlőt, ez mégsem történt meg.
A nigériai járvány megállítására irányuló nemzetközi erőfeszítések azonban elhalványultak a külföldi próbálkozásokhoz képest.
Például amikor az orvosok májusban az Egyesült Királyságban és Spanyolországban diagnosztizálták az első eseteket, az egészségügyi tisztviselők azonnal sürgették a majomhimlő vakcinával való kezelését.
(Borítókép: Egy majomhimlővel fertőzött nő és gyermeke vár kezelésre az Orvosok Határok Nélkül központjának karanténterületén a Közép-afrikai Köztársaságban. 2018. október 18-án. Fotó: Charles Bouessel / Afp)