Bárki bárhol és bármikor megtapasztalhatja a séta áldásos hatásait, de van néhány technika, ami megsokszorozza annak jótékony hatásait.
A séta nagyszerű mozgásforma, mert bárhol, bármikor végezhető, bármilyen edzettségi szinttel. Ha egy villamosmegállót rendszeresen lesétálunk, már sokat teszünk az egészségünkért, és csak egy kényelmesebb cipő kell hozzá. A sétát azonban feldobhatjuk meditációs gyakorlatokkal, hogy még több jótékony hatása legyen a szervezetünkre.
Ezt a fajta elmélyülést hálaadással kezdjük, arra összpontosítsunk, amiért hálásak vagyunk. Gondolatban készítsünk listát azokról a dolgokról, amik jók és értékesek az életünkben, amikért hálásak lehetünk.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég az egészségre, a családra, a barátokra – hiszen ezeknél nincs is nagyobb öröm. Persze ha van mögöttünk egy világ körüli út is, akkor tovább hálálkodhatunk. Először, mondjuk, egymegállónyi szakasz lesétálása alatt egy dologra koncentráljunk, amiért hálásak vagyunk, majd a második megálló alatt válthatunk egy másik témára.
A meditáció másik formája a vizualizáció. Amikor sétálunk, például a hangos belvárosban, képzeljük el, hogy egy nyugodt, pihentető helyen vagyunk, mondjuk, a Balatonon vagy a tengerparton a fűben heverve vagy lábfejünket a meleg homokba fúrva. Érezzük a szelet, ami belekap a hajunkba (ha van még hajunk), a napot, ami az arcunkat simogatja. Koncentráljunk arra, hogy séta közben ellazultak és nyugodtak legyünk, és figyeljük meg, hogyan lesz egyre könnyedebb és lazább a testünk a mozgás alatt.
A légzési meditáció a légzést használja az elme összpontosítására, és mozgás közben is végezhető – akár séta, futás alatt, de passzív üldögélés során is. Vegyünk egy mély lélegzetet az orrunkon keresztül, és összpontosítsunk egy szóra, amely pozitív hangulatú, és tükrözheti az érzéseinket. Ez a szó lehet a „jó”, a „nyugodt”, a „boldog” vagy akár a „büszke”. Talán büszkék vagyunk magunkra, hogy kijutottunk a szabadba – ilyen egyszerű. Majd lélegezzünk ki, és közben gondoljunk arra, hogy elengedünk minden olyan érzést, ami ennek a pozitív érzésnek az ellenkezője. Ez lehet stressz, düh vagy idegesség. Ismételjük meg többször ezt a légzésmintát és szótársítást a kint töltött idő alatt.
Ezekkel a gyakorlatokkal a séta már nemcsak egyszerű lépkedést jelent, hanem testet-lelket felfrissítő mozgást is, amit ha minden napunkba beiktatunk, akár az edzőteremről is megfeledkezhetünk.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)