Az ENSZ genfi székhelyű ügynöksége, a WMO szóvivője, Clare Nullis sajtótájékoztatón elmondta: „Mint mindannyian tudjuk, igen sokáig tartó és rendkívül intenzív hőhullám is érintette Európa egyes részeit” – idézte az MTI.

A WMO közleményében – felhasználva a Copernicus uniós klímafigyelő szolgálat felmelegedésre vonatkozó adatait – rámutat: az idei július valamivel kevésbé volt meleg, mint 2019 azonos hónapja, ám melegebb volt a 2016-os júliusnál. Nullis viszont hozzátette: gyakorlatilag igen kicsi az eltérés e három hónap adatai között; az eltérések valamivel a hibahatár alatt vannak.

A múlt hónapban mért átlaghőmérséklet 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020 között mért referenciaértékeket. Mindezen még az sem változtat, hogy éppen érvényesül a La Nina-jelenség, amely ideiglenesen lehűti a Csendes-óceán középső és keleti térségének vizét, és a WMO szerint feltehetően most is kifejti hűtő hatását.

A múlt hónapban a WMO felszólította a világ vezetőit annak tudatosítására, hogy az olyan hőhullámok, amilyenek akkor vonultak át Európán, az általános felmelegedés miatt legalább a 2060-as évekig egyre gyakoribbá válnak majd.

A WMO szerint 2022 júliusa azért nem kerül a dobogó legmagasabb fokára a valaha mért legmelegebb júliusok között, mert a világ egyes régióban, így az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika szarvától Dél-Indiáig, valamint Közép-Ázsia és Ausztrália nagy részén a mért hőmérsékletek alacsonyabbak voltak az átlagosnál.

A hőség mellett a világ egyes régióit erőteljes szárazság is sújtotta júliusban. A WMO szerint a július az átlagosnál szárazabb volt Európa és Észak-Amerika nagy részén, emellett Dél-Amerika, Közép-Ázsia és Ausztrália nagy területein is.

Ezzel szemben az átlagosnál több csapadékot mértek Oroszországban, Kína északi részén és egy Kelet-Afrikára, valamint India északnyugati részére kiterjedő, Ázsiába is benyúló sávban.