A légköri metán mennyisége aggasztóan növekszik, amiben a szarvasmarhák, a mocsarak és a globális felmelegedés is óriási szerepet játszik. Lehet, hogy már nem tudjuk megállítani.
A kutatók azt gondolták, a metán légköri növekedése a fosszilistüzelőanyag-termeléshez kapcsolódik, de más emberi tevékenységek – hulladéklerakók, rizstermelés, szarvasmarha-tenyésztés – során is jelentős mennyiség keletkezik.
A metánvadászok szerepe akkor nőtt meg, amikor kiderült, hogy a globális felmelegedés egyharmadáért a metán felelős. Kétféleképpen dolgoznak: a műholdas metánvadász a kutatólaborban vizsgálja a műholdakat és az adatokat, az utazó metánvadász bejárja a Földet, és metánmintákat gyűjt.
Ed Dlugokencky, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal által működtetett Global Monitoring Laboratory vegyésze kollégáival algériai, alaszkai, kínai és szamoai levegőmintákat vizsgál. A gázok szintjének alapján alkotják meg a klímamodelleket.
A légköri metán növekedését körülbelül 15 évvel ezelőtt figyelték meg, azóta sorra dőlnek meg a rekordok. A tudósok legújabb feltételezései szerint a metán fokozódó mennyisége nem elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokból származik, hanem a melegedő bolygó bocsát ki több metánt.
A tudósok és a politikusok évekig nem is igazán törődtek a metánnal, szinte kizárólag a CO₂-kibocsátásra összpontosítottak.
Ennek részben az az oka, hogy a légköri metán szintje sokáig kiegyenlítettnek tűnt
– mondja Euan Nisbet, a Londoni Egyetem Royal Holloway földtudományi professzora.
Egy hamarosan megjelenő tanulmányban a tudósok óriási növekedést mértek Afrikában (a dél-szudáni Al-Sudd-mocsárban), Délkelet-Ázsia és az Amazonas területén. A melegedő éghajlat fokozza a metánkibocsátást: az intenzívebb esőzések, a meleg mocsarak több metánt termelnek, ahogy az olvadó permafroszt és az erdőtüzek is metánfelszabadulást eredményeznek. Alaszkában az elmúlt öt-hat év mérései alapján hihetetlen változások történtek: a fagy felolvadásával a metánt termelő mikrobák megjelentek az újonnan létrejövő tavak fenekén.
A jelenlegi éghajlati modellek nagymértékben alábecsülik a tavak által kibocsátott metán mennyiségét, noha ebben az évszázadban, 2050 és 2070 között a metán a permafrosztgázok légköri felmelegedésének domináns forrásává válhat.
Több mint száz ország csatlakozott a tavalyi COP26 klímacsúcson indított kezdeményezéshez, ahol vállalták, hogy az évtized végéig együttesen harminc százalékkal csökkentik a metánkibocsátást. De a világ legnagyobb metánkibocsátói – Kína és Oroszország – nem írták alá a COP26-os ígéretet. És ha meg is tennék, nem biztos, hogy az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás csökkentése elég lenne a természetes forrásokból származó növekedés kompenzálására.
Ha a felmelegedő Föld kezd több metánt felszabadítani, a melegedés további melegedést szül – ezt már nem tudjuk megakadályozni.
Hogy lehetne kivonni a légkörből? Az ötletek között szerepel a kémiai elnyelők mennyiségének növelése vagy metánevő baktériumok használata – például tejtermelő gazdaságokban.
(Borítókép: Universal History Archive / Universal Images Group / Getty Images)