Jót tesz az embernek és a kecskének is. De a kezdés előtt meg kell vizsgálni, milyen mentalitású a kecskénk.
Itt a legújabb amerikai hóbort: a kecske-jóga, aminek jótékony hatásait már tudományosan is vizsgálják. Szerencsére nem szegény kecskéknek kell fapózba vágniuk magukat, vagy lefele néző kutyában feszíteniük, hanem az emberek jógáznak a társaságukban – ahogy egy YouTube-videóban is láthatjuk.
A kecskékkel való jógázás ötlete egy oregoni farmon született, majd Amerika-szerte elterjedt. Ez a fajta jóga ugyan drágább (30–50 dollár), mint a hagyományos, de a jó társaság garantált.
A jógaórákat általában nigériai törpekecskékkel végzik, amiknek súlya maximum 18 kg, úgyhogy ezek a pehelysúlyú állatok nyugodtan taposhatják jóga közben a hátunkat – nem fogunk beleroppanni. Ráadásul a nigériai kis kecskék jelleme is ideális az emberi tevékenységekhez: nyugodtak, játékosak, kiváló házi kedvencek lehetnek.
Alan McElligott, a Hongkongi Egyetem kutatója szerint a kecske volt az első háziasított állat, ami évezredek óta velünk él, ezért lehet meglepően szociális és okos – sokkal okosabb annál, mint amit feltételezünk róla. Kutatása szerint a kecskék képesek szemkontaktus létesítésére és non-verbális segítség kérésére is. Különbséget tudnak tenni a pozitív és negatív arckifejezések között, sőt, az is kiderült, hogy jobban szeretik, ha mosolygunk. Egy 2018-as tanulmányban húsz kecskének mutattak boldog és dühös arcú embereket és egyértelműen kimutatták preferenciájukat – először a boldog arcokhoz közeledtek, és ezeknél hosszan el is időztek.
A kecske-jóga elsőre érthetetlennek tűnik, de a kecskék is élvezik (szeretnek bármire felmászni, például egy jógázó hátára) és az emberek is végigmosolyogják a jógaórákat. De Alan McElligott hangsúlyozza, hogy nem szabad általánosítani, nem minden kecske alkalmas az együttjógázásra – ahány kecske, annyi jellem.
Személyiségük, temperamentumuk nemcsak fajtánként, hanem egyedenként is változhat. Az egyik kecske rendkívül félénk tud lenni, míg a másik társaságkedvelő, és a figyelmünkre vágyik.
Az állat habitusa és mentalitása attól is függhet, hogy nőtt fel. Egy farmon nevelkedett kecske nagyon ragaszkodhat az őt gondozó pásztorhoz, de félni fog az idegentől, aki a kerítés közelében ólálkodik. Viszont azok a kecskék, amelyek születésüktől fogva érintkeznek az emberekkel (vannak például a lovakhoz és a kutyákhoz hasonlóan terápiás kecskék), szívesen keresik az ismeretlenek társaságát is.
De egy ijedős vagy agresszív kecskét nem szabad jógaórára vinni! Hogy lehet eldönteni, hogy kecskénk bírja-e a jógaórát? Ha tolat, a szeme fehérjét meresztgeti, szűköl, akkor biztos, hogy inkább békén kell hagyni.
A nyugodt és elégedett, jógára befogható kecske – McElligott kutatása szerint – a fülét felfelé, a farkát lefelé tartja. Sajnos arról még nem születtek tanulmányok, hogy milyen hatással van a kecskékre a jóga, de egy Harcos egyes, vagy egy Hal póz biztos jót tesz az ízületeiknek, a jövő pedig a fittebb, egészségesebb kecskéké – ez biztos.
(Borítókép: Britta Pedersen/picture alliance via Getty Images)