A mindennapokban tucatnyi dolog miatt szoronghatunk, azonban korunk egyik legégetőbb problémája, a globális felmelegedés és klímaváltozás miatt egyre több fiatal szenved klímaszorongásban vagy más mentális betegségben. De mit tehetünk ellene?
A globális felmelegedés és az emiatt bekövetkező klímaváltozás napjaink szó szerint egyre égetőbb kérdése. Az erdőtüzek, aszályok mind-mind arra figyelmeztetik az emberiséget, hogy valamin sürgősen változtatni kell. A természeti katasztrófák azonban amellett, hogy a Földünket és az életkörülményeinket fenyegetik, súlyos hatással vannak a lelkiállapotunkra is.
A hírek hallatán persze érthetően és jogosan érezhetjük magunkat letörtnek és reménytelennek, ez a fajta lelkiállapot pedig már a pszichológusok körében sem ismeretlen, a klímaszorongás évek óta okoz komoly problémát és mentális betegséget – egyre nagyobb körben.
Az embereket egyre nagyobb mértékben fenyegetik a klímaváltozás okozta mentális egészségügyi problémák. Ez a fajta szorongás megjelenik azoknál, akik az éghajlatváltozással kapcsolatos hírekre negatív érzelmekkel reagálnak, beleértve a félelmet, a haragot, a tehetetlenség érzését vagy a kimerültséget.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint különösen a fiatalabb generációk küzdenek fokozott szorongással és depresszióval, amelyek nagyrészt az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakból adódnak. A klímaszorongás mellett a szervezet szerint az éghajlatváltozás más mentális problémákat is előidézhet vagy felerősíthet, például
az erdőtüzek vagy más szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága várhatóan megnöveli a poszttraumás stresszben szenvedők számát.
A kutatások az éghajlatváltozás folyamatban lévő és lehetséges hatásait erős érzelmi reakciókhoz kötötték, mint a depresszió, a szorongás, a fokozott kábítószer- és alkoholfogyasztás, a stressz és a családon belüli erőszak növekedése, illetve megnövekedett öngyilkosságra való hajlam. A szélsőséges hőség már önmagában is ronthatja a mentális egészségügyi problémákat azáltal, hogy fokozza az emberek ingerlékenységét és a depresszió tüneteit, és kiszolgáltatott helyzetbe hozza a mentális egészségügyi problémákkal küzdőket, ha azok nem kapnak megfelelő segítséget – foglalja össze a szervezet jelentését a CNBC.
Egy tavalyi globális kutatás mutatta meg igazán, hogy mekkora veszélyt jelent a mai tinédzserekre a klímaváltozás miatt kialakuló szorongás. A Pew Research Center által készített tanulmány tíz ország összesen 10 ezer fiatalját kérdezte meg a témában, akiknek közel fele, 45 százaléka állította azt, hogy a klímaválság miatti szorongás hatással van a mindennapi életére. A 16 és 25 év közötti válaszadók háromnegyede úgy érzi, hogy „a jövő ijesztő”, míg a fiatalok 64 százaléka szerint a kormányok nem tesznek eleget a klímaválság lelassítása érdekében.
Az ilyen magas szintű szorongás, a funkcionális hatás és az árulás érzése elkerülhetetlen hatással lesz a gyermekek és fiatalok mentális egészségére. Bár az éghajlati szorongás önmagában nem jelent mentális betegséget, a klímaváltozás és a kormányzati intézkedések kudarcai miatt krónikus, hosszú távú és potenciálisan elkerülhetetlen stresszforrások, olyan körülmények, amelyek miatt a mentális problémák súlyosbodnak
– figyelmeztetnek a CNBC által idézett tanulmány szerzői.
Természetesen elsősorban a globális felmelegedést elősegítő tényezőket kellene mellőznünk az életünkből, hogy ne legyen min szorongani, azonban vélhetően a folyamat sajátossága miatt az ebből adódó szorongás már szerves része lesz a következő generációk életének, így elsősorban ezt kell kezelni.
De mit tehetünk a szorongás ellen?
(Borítókép: Résztvevők a Fridays For Future klímavédelmi demonstráción 2019. november 29-én Budapesten. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)