Európa a VIII. és IX. században a tenger felől érkező vikingektől, majd a X. században a keletről betörő magyaroktól rettegett. Hogy kapcsolódott össze a két nép?
A Szent István-kard északi származású, de Svédországban is találtak magyar íjakat a régészek. A National Geographic közleménye szerint a Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című, október 2-án induló sorozat a két nép találkozásinak történetét is bemutatja, amelyet Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója foglalt össze.
A nyugat-európai történetírásban megörökített viking szó igazából egy foglalkozásra vonatkozott, „tengeri rablót” jelentett. Keleten a Skandináviából érkező harcosokra és kereskedőkre ruszként, később varégként, azaz „testőrként” hivatkoztak. Meghatározó szerepük volt a Kijevi Rusz megalapításában, is és több szálon is kapcsolódnak a magyar történelemhez.
Egy perzsa történetíró szerint a IX. század közepén az Etelközben tartózkodó őseink portyákkal zaklatták a Kijev körül letelepedő szlávokat és a ruszokat, majd foglyaikat eladták a bizánciaknak. 860-ban a magyarok zavartalanul engedték át a Konstantinápoly megtámadására induló több ezer fős rusz flottát, mely az etelközi szállásterületen keresztülfolyó Dnyeperen haladt dél felé.
A 970-es években egy Bizánc ellen vezetett hadjáratban a magyarok a ruszok szövetségeseiként vettek részt, közös kereskedelmük is prosperált. A Kárpát-medencéből számos olyan, X. századra keltezhető lelet került elő, amik Skandinávia vagy a ruszok területéről terjedtek el, például balta alakú amulettek, kétélű viking kardok.
Különösen híres lelet a Prágában őrzött Szent István-kard, vagy a Duna medréből előkotort hosszú lándzsa, melynek típusa és díszítése a svédországi Gotland szigetéről ismert példányokkal egyezik. A korai magyarságra jellemző íjak és ezek kiegészítői, süvegcsúcsok és veretes tarsolyok előkerültek Ukrajna, Oroszország és Svédország területeiről is. A svéd Mälaren-tó szigetén létesült Birka leletei között dominálnak a magyaros fegyverleletek és katonai felszerelések maradványai.
Népszerű elmélet, hogy Gézát skandináv származású testőrök védték. A 980-as években a nomád besenyők komolyan támadták a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé, a rusz harcosok ekkor kezdték Magyarországot használni útvonalként Kijev és Konstantinápoly között. Többen közülük elszegődtek a fejedelem mellé testőrnek.
A kijevi és a magyar udvar közötti „testőrcsere” mellett az északi eredetű kísérettagok egy másik hullámához tartozhattak azok a Bizáncban szolgáló varégok, akik István fiának, Imrének a bizánci menyasszonyával érkezhettek magyar földre. Imre herceget a hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik, ő lehetett a ruszokból álló királyi testőrség parancsnoka. Ezekkel az elméletekkel párhuzamosan a történészek több magyar helyiségnevet is kapcsolatba hoznak a rusz és varég népelemekkel.
A National Geographic csatornán október 2-án bemutatkozó Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozatának is az a legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassa, hogyan változtatták meg Nyugat-Európát a VIII. és XII. század között ezek az északi harcosok.
(Borítókép: Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című sorozatból egy részlet. Fotó: Natgeotv)