Azoknál a középkorúaknál, akik középkorban gyakran álmodnak rosszat, gyorsabb lehet a kognitív hanyatlás, és idősebb korukban nagyobb lehet a demencia kockázata – derül ki egy új tanulmányból.
A legtöbb ember időről időre rosszat álmodik, de a felnőttek körülbelül 5 százaléka hetente legalább egyszer lát rémálmokat – olyan álmokat, amelyek elég nyomasztóak ahhoz, hogy felébredjenek.
A stressz, a szorongás és az alváshiány mind lehetséges kiváltó okok, de a Parkinson-kórban szenvedőkön végzett korábbi kutatások a gyakori nyomasztó álmokat a kognitív hanyatlás gyorsabb ütemével és a demencia későbbi kialakulásának fokozott kockázatával is összefüggésbe hozták.
Annak vizsgálatára, hogy ugyanez igaz lehet-e az egészséges felnőttekre is, Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem munkatársa három korábbi tanulmány adataihoz fordult, amelyek az emberek alvásminőségét vizsgálták, majd a Guardian szerint hosszú éveken át követték őket. Több mint 600 középkorú (35-64 éves), valamint 2600 79 éves és idősebb személyt vontak be.
Adataikat statisztikai szoftverrel elemezték, hogy kiderítsék, vajon azok, akiknél gyakrabban fordultak elő nyugtalanító álmok, nagyobb valószínűséggel szenvedtek-e kognitív hanyatlást és diagnosztizáltak-e náluk demenciát.
Az eClinicalMedicine című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy azok a középkorúak, akik hetente legalább egyszer rossz álmokat láttak, négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak kognitív hanyatlást a következő évtizedben, mint azok, akiknek ritkán voltak rémálmaik. Az idősebb résztvevők közül azoknál, akik gyakran számoltak be nyomasztó álmokról, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát a következő években.
Az egyik lehetőség az, hogy a gyakori rossz álmokat látó emberek rossz minőségű alvással rendelkeznek, ami fokozatosan a demenciával összefüggésbe hozható fehérjék felhalmozódásához vezethet. Egy másik lehetőség, hogy létezik valamilyen genetikai tényező, amely mindkét jelenség hátterében áll. Otaiku hipotézise azonban az, hogy az agy jobb homloklebenyén belüli neurodegeneráció miatt az emberek nehezebben tudják kontrollálni érzelmeiket alvás közben, ami viszont rémálmokhoz vezet.
A neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór gyakran már évekkel azelőtt elkezdődnek, hogy valakit diagnosztizálnának. Egyeseknél, akiknél már van alapbetegség, a rossz álmok és a rémálmok jelenthetik a betegség legkorábbi jeleit.
A rendszeresen rossz álmokat látó felnőtteknek csak egy részhalmazában alakulhat ki demencia, azonban amennyiben a kapcsolat beigazolódik a rémálmok és a demencia között, a rossz álmokat a magas kockázatú egyének azonosítására lehetne használni. A rémálmok megfigyelésével kiszűrhető lenne a demencia, és megelőzhetnék a kialakulását, mert számos kockázati tényező van, melyet lehet befolyásolni – a rossz étrend, a mozgáshiány, a dohányzás és a túl sok alkoholfogyasztás mind tovább valószínűsíti a kognitív hanyatlást.
Otaiku elmondta. "Ha évekkel vagy akár évtizedekkel korábban azonosítani tudjuk, hogy kiknél áll fenn a demencia magas kockázata, akkor talán képesek lehetünk lelassítani a kialakulását, vagy akár teljesen megelőzni."Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy az összefüggések a férfiak esetében erősebbek voltak, mint a nőknél. Például a heti rendszerességgel rémálmokat látó idősebb férfiaknál ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint a rossz álmokat nem jelentő idősebb férfiaknál - a nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41%-os volt.
Ehhez kapcsolódóan korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rémálmok gyakoribbak a nők körében fiatalkorban és középkorban, de a férfiak rémálmok kockázata a későbbi életkorban nő. Az egyik lehetőség, hogy a demenciával összefüggő rémálmok csak azok, amelyek idősebb korban alakulnak ki, és amelyekre a férfiak hajlamosabbak - mondta Otaiku.