A világon évente 15 millió ember kap sztrókot, közülük 6 millióan életüket vesztik, 5 millióan pedig tartós egészségkárosodást szenvednek. A kockázati tényezők sorában a 7. a légszennyezés: főleg sűrűn lakott városokban az égés, fatüzelés miatt, a kipufogógázból levegőbe kerülő apró finomrészecskék bejutnak a tüdőbe, onnan a vérerekbe, elzárhatják azt, így szívinfarktust vagy sztrókot váltanak ki.
A legfőbb, a levegőbe kerülő szennyező anyagok, melyek egészségünket veszélyeztetik a 2,5 mikronnál kisebb nitrogén-dioxiod és a szén-monoxid finomrészecskék, ezek könnyen bejuthatnak a légzés során a véráramba, elzárhatják az ereket, amivel szívinfarktus, sztrók következhet be.
A sztrók két fajtáját különböztetjük meg, az agyvérzés az esetek 15 százalékában fordul elő, az agyi infarktus pedig 85 százalékban. A légszennyezés az utóbbival hozható összefüggésbe, ugyanis az apró részecskék lerakódhatnak az érfalakban, beszűkítik azt, aminek következtében magas vérnyomás lép fel, és az agy nem jut elegendő vérhez. A hosszan tartó rossz minőségű levegő belélegzésével a finomrészecskék felhalmozódhatnak a szervezetben, ami vérrögképződéshez, tüdőembóliához vagy agyvérzéshez vezethet.
A legtöbb esetben életmódbeli okai vannak a sztrók kialakulásának, az elhízás, a dohányzás, az egészségtelen étrend, a mozgásszegény életmód sok esetben halmozati előzmény, amelyeken lehet változtatni, a légszennyezésből eredő rizikókat azonban az emberek többsége nem tudja kiküszöbölni.
„A magas légszennyezettségű napokon emiatt érdemes minél kevesebb időt az utcán tölteni, a kritikus órákban zárt ablakoknál tartózkodnunk beltéren, főleg a kockázati csoportba tartozóknak érdemes erre figyelniük” – idézi a Well közleményében az Amerikai Sztrók Szövetség tanácsait.
A témában kiadott kiadványban is kiemelik, hogy a légszennyezettség okozta sztrók tekintetében az idősek, a 65 év felettiek veszélyeztetebbek, akik magasvérnyomás-betegséggel küzdenek, és akiknek volt már valamilyen szív- és érrendszeri betegségük, túlsúllyal küzdenek. Az életmódváltás mellett számos olyan gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek hatékonyan segítenek a megelőzésben.
A sztrók leggyakoribb tünetei, a hirtelen fellépő erős nyomó fejfájás, féloldali bénulás, beszédzavar és az alábbiak utalnak agyi infarktus vagy agyvérzés bekövetkeztére:
„Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük magunkon vagy a környezetünkben lévőn, azonnal mentőt kell hívni, a sztrók életveszélyes állapot, azonban ha 3 órán belül kórházba kerül az illető, vérrögoldó kezeléssel a károsodás jó eséllyel visszafordítható”– hívta fel a figyelmet az Amerikai Sztrók Szövetség.
(Borítókép: Kevin Frayer/Getty Images)