Skót kísérletek bizonyították, hogy az UV-C fény hatékonyan bevethető a levegőben keringő mikrobák ellen.
A láthatatlan ultraviola (UV) fény fajtái az UV-A, UV-B és UV-C. Az UV-C a 100–280 nm hullámhossz tartományban található. A fertőtlenítő hatás legjobban 265 nm hullámhossz alatt érvényesül, itt hatékonyan pusztítja el a mikroorganizmusok DNS-ét és RNS-ét, így nem tudnak szaporodni és betegségeket okozni. Ráadásul, úgy tűnik, ártalmatlanok az emberre.
A fény hullámokban sugárzik, és e hullámok hossza határozza meg, hogy milyen színt látunk a fényben – a vöröstől (körülbelül 650 nm) a liláig (körülbelül 400 nm). Ha a hullámok rövidebbek, a fény láthatatlanná válik, és ultraibolya (UV) néven ismert. A hullámhossztól függően különböző típusú UV-fények léteznek.
A skóciai Dundee-i NHS Tayside orvosfizikusai kísérletük során lezártak egy üres szobát és közel két órán keresztül pumpálták a helyiségbe a kórokozókat. A biztonsági korlátozások miatt nem lehetett a Covid–19 vírust használni, úgyhogy a kutatók a potenciálisan veszélyes (orrban vagy bőrön található) Staphylococcus aureus baktérium mellett döntöttek. A mennyezetre rögzített lámpákkal 222 nanométeres fénnyel sugározták be a baktériumokat, majd ötpercenként vettek mintákat a helyiségből. Tenyészeteket növesztettek, hogy megszámolják, mennyi baktérium élte túl a hőkezelést.
Nagyon ledöbbentünk a kórokozók mennyiségének csökkenésén
– mondja az egyik kutató, Ewan Eadie.
Eadie és munkatársai különböző szintű UVC-expozíciót teszteltek, a legmagasabb kitettség esetén a kórokozók szintje néhány perc alatt 98 százalékkal zuhant.
Feltételezések szerint az UV-C fény a koronavírust is inaktiválja, valószínűleg a vírus genomjának károsításával. Eadie szerint a fény gyógyító hatásához a kulcs a megfelelő hullámhossz és expozíció beállítása lehet.
A 254 nm-es UVC-ről már a 30-as, 40-es években kimutatták, hogy lassítja a levegőben terjedő kórokozók terjedését. William F. Wells, a Harvard Egyetem kutatója ekkor több tanulmányt publikált erről a hatásról, sőt, a lámpákat iskolai osztálytermek felső légtereinek tisztítására is használta, így csökkentve drámaian a kanyaró terjedését. Ekkor a lámpákat még nem tudták lefelé, közvetlenül az emberekre irányítani káros hatások nélkül. Mert a 254 nm-es fény ugyan inaktiválja a kórokozókat, de bizonyos dózisokban bőr- és szemkárosodást is okoz.
A közelmúltban egerekkel és emberi résztvevőkkel végzett kísérletek azt sugallják, hogy a 222 nm-es UV-C sokkal biztonságosabb, ezért is ezt használták Eadie-ék a kísérletükben.
Valószínűleg ez az egyetlen olyan technológia, amely a maszkon kívül meg tudja akadályozni a vírus terjedését
– mondja Eadie, de szerinte több tanulmányra van szükség a lámpák hatékonyságának bizonyítására, mielőtt elkezdik használni az UV-C-eszközöket a fertőzések elleni küzdelemben.
(Borítókép: JULIEN DE ROSA / AFP)