Index Vakbarát Hírportál

Mi van, ha nem mi vagyunk az első fejlett civilizáció a Földön?

2022. október 14., péntek 20:52

Egy klimatológus-űrkutató és egy asztrofizikus szerint lehettek elődeink a bolygón, sőt, most is vannak idegen civilizációk körülöttünk, csak szolidabban élnek, mint mi.

Gavin Schmidt klimatológus és klímamodellező, a New York-i NASA Goddard Űrkutatási Intézet igazgatója eltöprengett a paleocén-eocén korszak hőmérsékleti változásain. Ez a Paleocene-Eocene Thermal Maximumnak (PETM) nevezett, 55 millió évvel ezelőtt bekövetkezett termális kilengés egy körülbelül 100 ezer évig tartó ősi globális felmelegedési korszak volt. Bár azt nem tudni biztosan, mi váltotta ki, a feltételezések szerint az óceáni üledékekből hirtelen felszabaduló metán-hidrátok okozhatták, amik egy hatalmas vulkánkitörésből eredhetnek.

A Szilur-hipotézis

A PETM ökológiai következményei visszafordíthatatlannak bizonyultak: széles körű kihalások mind a tengeri, mind a szárazföldi ökoszisztémában. A kontinentális levegő hőmérséklete több mint 5 fokkal emelkedett, a tengerfelszín hőmérséklete az Északi-sarkvidéken akár 23 fok is lehetett. Nem emlékeztet ez minket valamire? Igen, Schmidt is azon kezdett gondolkodni, hogy ezek a folyamatok mennyire hasonlók a mi globális felmelegedésünkhöz: a szén-dioxid és a hőmérséklet a maihoz hasonlóan megugrott, az ökoszisztéma összezavarodott.

Schmidt szerint ha a modern éghajlatváltozás egyértelműen az ember ipari termelésének eredménye, és a PETM ennyire hasonló folyamatokkal járt, talán az akkori változásokat is kiválthatta egy civilizáció.

2017-ben a klimatológus Schmidtet meglátogatta Adam Frank, a Rochesteri Egyetem asztrofizikusa, mert szerette volna tudni, hogy a más bolygókon élő civilizációk az emberhez hasonlóan elkerülhetetlenül megváltoztatják-e lakóhelyük éghajlatát. Együtt dolgozták ki a Szilur-hipotézist, azt a tudományos elképzelést, mely szerint a Földön létezett egy prehumán civilizáció. De Frank hangsúlyozza, hogy ez csak egy érdekes gondolatkísérlet, amivel – bármilyen hajmeresztőnek is tűnik – érdemes foglalkozni.

Gyorséttermek az űrben?

A fajok nyomokat hagynak maguk után az élőhelyükön, a jelenlegi geológiai korszakunkból származó üledék valószínűleg szokatlanul nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz majd – műtrágyából és földfém elemekből, amik az elektronikai iparból származnak. Sok mesterséges anyag tartósan a légkörben, a földben marad (műanyagok, szteroidok), de persze nem minden civilizáció használ feltétlenül műanyagokat, viszont vannak olyan jellemzők, amik minden fajra univerzálisan érvényesek, például az energiafelhasználás. Iparunkat hosszú ideje a fosszilis tüzelőanyagokra alapozzuk, ezzel az égetéssel az ember megváltoztatja az izotópok arányát a légkörben, de a tudósok hasonló mennyiségi változásokat feltételeznek a paleocén-eocén hőmaximum idejére is.

Az univerzum hatalmas, és rengeteg élhető bolygó keringhet benne, de akkor miért nem találtunk intelligens életre utaló jeleket? Fermi olasz fizikus szerint

rengeteg civilizáció keletkezett, de olyan gyorsan pusztulnak el, hogy pillanatnyilag kevés létezik, és az emberek nem biztos, hogy időbeli átfedésben vannak más földön kívüli civilizációval.

De az is lehet, hogy azért nem találkozunk velük, mert fenntarthatóan és csendesen élnek, technológiai jeleik kevésbé szembetűnők, mint a mieink.

Lehet, hogy a Fermi-paradoxon mindkét feltevése igaz: a kihalás és a technológiai transzcendencia is elképzelhető. Ha igen, akkor választhatunk, hogy mi is fenntarthatóan akarunk-e élni, vagy feltűnően, pazarlóan és lármásan. Schmidt szerint minél hangosabbak vagyunk a kozmoszban, annál átmenetibb lesz a létezésünk is.

(Borítókép: Vitalij Cerepok / EyeEm / Getty Images Hungary)

Rovatok