Az Agymanók című film indította el és a TikTokon kulminált a gyerekkori bázisemlékek személyiségformáló elmélete.
Mik a legfontosabb gyerekkori emlékeink? Ki tudunk választani ötöt? A 2015-ös Agymanók animációs film lavinát indított el, mikor a történetben az szerepelt, jellemünket 5 gyerekkori emlék határozza meg.
Ez az alapemlék-teória letarolta a TikTokot: felhasználók ezrei osztották meg éles emlékeiket, pillanatfelvételeiket, jellemzően a gyerekkorukból, és világszerte több mint 880 millióan nézték meg ezeket a nosztalgikus, érzelmes képeket. De valóban léteznek meghatározó alapemlékek?
A tudományos álláspont szerint nem, régi emlékeinket a hosszú távú memória tárolja, és mivel ez a nagy adatbázis szinte korlátlan mennyiségű emléket képes tárolni, ezért nem lehet 5 emlékre redukálni a fontos emlékek gyűjteményét. Ráadásul életünk különböző körülményei és eseményei között más és más emlékek lesznek a meghatározóak. Fontosak az emlékek, de nem befolyásolják személyiségünket, az alap-személyiségjegyek ugyanis szilárdak.
Az emlékezetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a személyiség jól boldoguljon a világban. Az én funkció szerint múltbeli tapasztalatainkból tudjuk, kik vagyunk, a szociális szerep a másokhoz való kötődést segíti, és fontos az emlékekből történő tanulságok levonása is, amik a múlt tapasztalatai alapján segítik a jövő problémáinak megoldását. Legfontosabb emlékeink gyakran nem is az egyre inkább elhomályosuló gyerekkorból származnak, a legtöbb kiemelkedő és fontos emlékünk inkább fiatalkorunkban gyökerezik, amikor önérzetünk, személyiségünk már stabilizálódott.
A gyerekkori emlékeknél a legfontosabb a játékok felidézése, mert ezek során tanultunk meg együttműködni másokkal, szabályokat betartani, közös élményt átélni. De ugyanilyen fontos a kiskori autonómia élményének felidézése (amikor megtanultuk, hogy dönthetünk szabadon), az érzelmi helyzetek kezelése (ha sírtunk, megvigasztaltak), a szociális készségek elsajátítása a családban és a szeretet kifejezése, kimutatása.
Emlékezetünk úgy működik, hogy az olyan eseményekre könnyebben emlékszünk, amikhez érzelmek kapcsolódnak.
De a hosszú távon fontossá váló történések lehetnek olyanok is, amik régen teljesen hétköznapinak tűntek. Életünk különböző szakaszaiban az emlékek eltérő jelentést kaphatnak.
Egyébként nem most merül fel először, hogy egyes emlékek fontosabbak, mint a többi. A vakuemlékezet elmélete szerint egyes éles emlékek akkor keletkeznek, amikor először értesülünk valami különösen drámai eseményről (szeptember 11., Diana hercegnő halála).
De jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy minden emlékünk megváltozhat, torzulhat, elhomályosodhat, még egy fontos eseménnyel kapcsolatban is. Ez a tökéletlenség az emlékezet működése miatt van: amikor egy emléket kódolunk, általában felidézzük az esemény lényegét és néhány részletet. A felidézéssel rekonstruáljuk a múltbeli eseményt, vagyis agyunknak muszáj a lényegre koncentrálni, a részleteket aprólékosan felidézni, és pótolni kell a hiányosságokat. Felidézéskor a tökéletes eredmény elérése miatt megváltoztathatjuk a részleteket, új érzelmeket kapcsolhatunk az emlékhez és újraértelmezhetjük az eseményt.
(Borítókép: By BSIP/UIG Via Getty Images)