A soha nem látott méretű kutatásban az amerikai lakosság egészségi állapotát nyomon követő kérdőíves felmérést (US National Health Interview Survey) és az országos halálozási adatbázist (National Death Index) használták, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok a cigarettázók, akik 35 éves koruk előtt leszoktak,

Akik viszont 35 éves koruk után is dohányoztak, azoknak jól kimutathatóan megnőtt a halálozási arányuk a nemdohányzókéhoz képest. Méghozzá az életkorral egyre növekvő mértékben. Azok közül, akik 35 és 44 éves koruk között szoktak le, 21 százalékkal, akik még később, 45 és 54 éves koruk között dobták el a cigarettát, 47 százalékkal többen haltak meg, mint a füstmentesen élők társaik.

Akkor 35 éves korig büntetlenül lehet cigarettázni?

A kutatók szerint semmiképpen, a dohányzás bármelyik életkorban bizonyítottan és egyértelműen káros, és minél korábban hagy fel a dohányzással, annál jobb. Azonban most pontosabban meghatározták azt a kort, ameddig egy dohányosnak mindenképpen érdemes elnyomnia az utolsó csikket, és a vizsgálat szerint a 35 év a legkésőbbi életkor a leszokáshoz, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlan egészségügyi károsodásokat. Különösen igaz ez azok esetében, akik már fiatalon elkezdtek dohányozni.

Úgy is lehet értelmezni a tanulmányt, hogy 35 éves korig – az adatok szerint – még nem feltétlenül jelentkeznek a szervezet károsodásának jelei, ezért nincs számottevő különbség a halálozási arányokban. De azok között, akik tovább füstölnek, szignifikánsan megnő a rákban, szív- és tüdőbetegségben elhunytak száma.

Ha tudta volna ezt Jean Nicot!

Több mint egymilliárd ember bagózik a Földön, és hiába tiltották ki a nyilvános helyekről, és drágult 1000 százalékkal idehaza a cigaretta ára az elmúlt 15 évben, Magyarországon még mindig a nők ötöde és a férfiak negyede dohányzik.  

A mostani tudományos konszenzus szerint a rituálé mellett a nikotin hatása miatt dohányoznak az emberek. Az 1500-as évek második felében aktív Jean Nicot de Villemain francia diplomata, a dohánylevél feltétlen híve és terjesztője akkor még nem tudhatta, hogy a spanyol közép-amerikai gyarmatokról származó, gyógynövénynek gondolt cikk legfontosabb, függőséget okozó vegyületét róla nevezik majd el.

Orron keresztüli felszipákolással (tubákolás) javasolta alkalmazni a növényi kúrát, és elküldte Medici Katalin francia királynénak, hogy gyakori fejfájását dohánylevéllel enyhítse. Az egzotikus szer hatott, és

(még ha a cigarettát akkor még hírből sem ismerték), és évszázados divattá tette úri körökben a prüszkölést.

Könnyen rákaptak a szerre, a nikotin ugyanis adrenalint és dopamint (az egyik boldogsághormon) szabadít fel, megnöveli a pulzusszámot, a vérnyomást, szapora légzést okoz, és megemeli a vér glükózszintjét is.

Amióta égetve fogyasztják (pipa, szivar, cigaretta), már nem a nikotin számít a főbűnösnek (ettől még káros), hanem a füstöt alkotó több ezer vegyi anyag, köztük a többtucatnyi rákkeltő (karciogén) vegyület, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint évente 5,4 millióan halnak meg a dohányzás következményeként (minden tizedik haláleset összefügg a füstöléssel) és ez a legkönnyebben megelőzhető halálokok egyike.

Az egyik legégetőbb polémia most a dohányt (nikotint) nem égető, hanem csak hevítő vagy párologtató e-cigaretták egészségügyi hatásai körül zajlik, és habár ezek az új feltölthető eszközök hamut és kátrányt nem termelnek, senki nem tudja egyelőre, mit okoznak hosszú távon az emberi szervezetben.

(legfeljebb érzelmit), ennek ellenére nem valószínű, hogy egyhamar eltűnik az életünkből ez az élvezeti cikk, már csak azért sem, mert már sok ezer éve itt van velünk, nem lesz egyszerű teljesen elhagyni.

(Bortókép: Robert Alexander/Getty Images)