A tudósok szerint a túlzottan feldolgozott élelmiszereket a drogokhoz hasonló kategóriába kellene sorolni, ugyanis a fánkok, a csipszek, a gabonapelyhek és a mirelit pizzák is legalább olyan veszélyesek és addiktívak lehetnek, mint a kábítószerek vagy a cigaretta.
A kábítószerek és a cigaretta káros hatásairól már megannyiszor hallhattunk. A megelőzési törekvések és a használók számának csökkentése érdekében létrehozott alternatívák mellett nagy az egyetértés abban, hogy az ezek által okozott függőség rendkívül káros lehet az emberi szervezetre.
A Föld lakosságának növekedése és az emiatt tömeggyártás alá került élelmiszerek azonban legalább ilyen károsak lehetnek, a túlzottan feldolgozott ételek és alapanyagok miatt ugyanis ugyanazt a hatást érhetik el, mint a tiltott és/vagy károsnak kikiáltott szerek.
Emiatt talán nem is meglepő, hogy az ezt kutató tudósok szerint az olyan termékek, mint a fánk, a nagy mennyiségű cukorral és ízfokozóval ellátott péksütemények és gabonapelyhek, valamint a gyorsfagyasztott pizza is megfelel azoknak a hivatalos kritériumoknak, amelyek miatt a cigarettát drognak minősítették az 1990-es években. Ezek közé tartozik a kényszeres használat és a hangulatmódosító hatások előidézése az agyban, valamint olyan tulajdonságok és összetevők, amelyek erősítik a függőséget, vagy kiváltják a fogyasztás iránti vágyat.
Ennek ellenére természetesen nem kell egyből a bíróságra futni, ha az egyik családtagunk meglepetésből néhány fánkkal dobná fel a reggelt, azonban érdemes odafigyelni arra, mennyit és milyen sűrűn fogyasztunk ezekből az élelmiszerekből.
Ugyanis a túlságosan feldolgozott élelmiszerek – mint az ízesített szénsavas italok, a csipszek, péksütemények és cukorkák – nagy mennyiségű nem természetes ízesítőt, tartósítószert és édesítőszert tartalmaznak. Rövid távon ugyan a kedvünkre tesznek, hiszen ezek a tulajdonságok adják a finom ízüket, magas a kalória-, zsír-, cukor- vagy sótartalmuk, így növelik az elhízás és más krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Így ezek az ételek – mivel már nagyon távol állnak a természetes élelmiszerektől – a káros hatásokat vizsgálva sokkal inkább sorolhatók a drogok, mintsem az élelmiszerek közé.
Iparilag előállított anyagokról van szó, amelyeket arra terveztek, hogy azok cukrot és zsírt szállítsanak. Ezek már nem élelmiszerek. Ezeket a termékeket nagyon jól megtervezték, hogy addiktív anyagokat szállítsanak
– vélekedett Alexandra DiFeliceantonio, a Virginia Műszaki Egyetem egészség-magatartást kutató professzora.
A kutatók célja most emiatt az, hogy ezeket az élelmiszereket ne lehessen ugyanúgy marketingelni, mint a többit, hiszen egy kiskorú számára rendkívül káros lehet, számukra a nikotinos termékeket sem szabad reklámozni.
Bár az elhízás továbbra is komoly globális probléma, a kutatók szerint ezek az élelmiszerek nemcsak az elhízás miatt vagy a túlsúlyos betegeknél jelentenek komoly kockázatot, egy átlagos testsúlyú ember esetében is nagyban növelik a daganatos megbetegedések és más egészségi károsodások, betegségek kialakulását. Elég csak a cukorbetegségre gondolni, amelynek kialakulására az egyik legnagyobb esélyt adják ezek az élelmiszerek, mivel a vércukorszintet folyamatosan növelik, így könnyen inzulinrezisztencia vagy diabétesz alakulhat ki.
Egy szeptemberben közzétett tanulmány megállapította, hogy a korai emlő-, vastagbél- és hasnyálmirigyrákban szenvedők száma világszerte növekszik. Ezek legfőbb okozójaként szintén a feldolgozott élelmiszerekre mutatott rá bűnösként, míg a hét elején publikált brazil tanulmány szerint a dél-amerikai országban minden ötödik korai haláleset a feldolgozott élelmiszerekhez köthető.
Emiatt talán nem is hangzik olyan eszeveszettnek az ötlet, miszerint ezeket az élelmiszereket a dohánytermékekhez hasonlóan szabályozzák.
Az emberek fogyni akarnak, ezért diétázni kezdenek, azonban a túlnyomó többségük hamar elbukik. Függenek ezektől az ételektől, még akkor is, ha tudják, hogy akár meg is ölhetik őket
– mondta Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem pszichológiaprofesszora a Daily Mailnek.
A feldolgozott élelmiszerek a kutatók szerint hasonló hatást válthatnak ki, mint a nikotin vagy például olyan kábítószerek, mint a kokain. Az agyban kialakuló függőségért az élelmiszerek esetében azonban azok zsír– és cukortartalma felelhet.
Noha a szakemberek szerint még további kutatásokra van szükség ezekkel az ételekkel kapcsolatban, hogy biztosan meghatározható legyen, hogyan hatnak pontosan az agyra, abban egyetértenek, hogy az élelmiszerek felszívódásának gyorsasága lehet a kulcs.
A kutatók szerint ugyanis ez hasonló ahhoz, ahogy a nikotin, az alkohol és a kokain az egész szervezetben működik, hiszen ezeknek az élelmiszereknek a magas cukor– és zsírtartalma szintén hatással van az ember agyában lévő dopaminreceptorokra.
Olyan hatással van a közérzetre vagy a hangulatra, amely az agyunkra is hatással lehet
– magyarázta DiFeliceantonio.
A kutatópáros a jelenséget „pszichoaktív” hatásként írja le, ami azt jelenti, hogy az embernek egyre több magasan feldolgozott nassolni valót kell fogyasztania ahhoz, hogy újra elérje az adott szintet – akárcsak a többi drog esetében.
(Borítókép: Joe Raedle / Getty Images)