A polipok kimagaslóan intelligensek és egyedülállók a gerinctelenek között: központi agyuk és perifériás idegrendszerük is van. Ha egy polip elveszíti a csápját, az továbbra is képes érzékelni és mozogni. De a lábasfejűek az intelligencia egyéb jeleit is mutatják, például kíváncsiak, vannak preferenciáik, és képesek emlékezni. Egy új kutatás szerint még álmodnak is, mert alvás közben megváltozik színük és bőrszerkezetük.

Ember-polip közös ős?

Talán nem érezzük túl hízelgőnek, de tény: az embereknek és a lábasfejűeknek van egy ismert közös őse, egy féregszerű állat. Idővel kifejlődtek a gerincesek, amelyek közül a főemlősök nagy, összetett agyat növesztettek differenciált kognitív képességekkel, valamint a gerinctelenek, amelyeknek erre nem volt szükségük. Kivéve a polipot!

Nikolaus Rajewsky, a Max Delbrück Központ munkatársa által vezetett csapat most bebizonyította, hogy ez a fejlődés mikroRNS-készletük (rövid, nem kódoló RNS-ek) bővülésével magyarázható. 

Rajewsky professzor szerint ez azt jelenti, hogy

a mikroRNS-ek alapvető szerepet játszanak az összetett agy fejlődésében.

Három évvel ezelőtt polipokon végzett genetikai elemzéseknél a tudósok felfedezték, hogy az állatokban sok RNS-módosítás megy végbe, vagyis bizonyos enzimeket használnak, amelyek képesek az RNS-üket újrakódolni.

Rajewsky vizsgálatában 18 különböző polipszövettípust vizsgáltak, a legérdekesebb felfedezés volt a mikroRNS-ek családja: összesen 42 új miRNS-családot találtak, főleg az idegszövetben. Mivel a gének az evolúció során megmaradtak, funkcionálisan előnyösek lehettek az állatok számára.

Grygoriy Zolotarov ukrán tudós Rajewsky munkatársaként dolgozott a polipok vizsgálatán, szerinte

Rajewsky csapata most egy olyan új technika alkalmazását tervezi, amely molekuláris szinten láttatja majd a polipszövet sejtjeit.

(Borítókép: Reinhard Dirscherl / ullstein bild / Getty Images)