Az indiai Bishnoi közösség már 500 éve harcol a környezetvédelemért. Példaképük egy háromgyerekes anya, Amrita Devi, aki inkább meghalt egy fához kötözve, mintsem engedte volna, hogy kivágják a fákat.
Bár mi még csak néhány évtizede foglalkozunk komolyan a környezetvédelemmel, vannak, akik már több mint 500 éve harcolnak a növények és állatok védelméért. Az indiai Bishnoi közösség egy hindu szekta, aminek több mint 1,5 millió híve van. Hisznek minden élet szentségében, nem esznek húst, és nem vágnak ki élő fákat. A nagyrészt Radzsisztánban, India legnagyobb területű államában élő hívek ikonja Amrita Devi, egy indiai nő, akit 1730-ban azért öltek meg, mert megpróbálta megakadályozni szent fáik kivágását.
A nagy indiai Thár-sivatag több mint 70 százaléka Radzsisztánban található. Ezen a barátságtalan terepen, ahol terméketlen a talaj, nyáron 50 fok van, és erős, poros szelek fújnak, csak kevés növény él túl, ezért tartják nagy becsben a Khejri fát.
Itt laknak a bishnoik, a hinduizmus egyik ágába tartozó közösség tagjai. A férfiak tradicionálisan fehér öltözetet hordanak, a nők sárga-piros ruhát és jellegzetes, félhold alakú orrdíszt. Guru Jambheshwar tizenötödik századi látnok hívei, aki 29 parancsolatot állított fel (a „bishnoi” kifejezés is huszonkilencet jelent) a harmonikus és boldog életre.
A törvények a helyes társadalmi viselkedésről, a higiéniáról, egészségügyi gyakorlatokról, imádkozásról, a helyes állattartásról és az állatok és fák védelméről szólnak. A minden élet tiszteletét hirdető szekta falvaiban ezért nem ritkák a szabadon mászkáló szarvasok és nilgau antilopok. Szent fájuk a khejri, az ágait metszeni, a fát kivágni tilos, mert a Thar-sivatag megmentőjének tartják. Árnyékot ad, leveleivel állatok lakmároznak, gyökerei megkötik a nitrogént, így termékennyé teszi a talajt.
1730. szeptember 11-én reggel egy kis bishnoi faluban, Khejarliben megjelentek a király fejszével felszerelkezett emberei, hogy kivágják a khejri fákat egy új palota építéséhez. A falu lakója, Amrita Devi elborzadt, hiszen ez törvényeikbe ütközött, de hiába kiabált és tiltakozott. Odament egy fához, megölelte, és azt mondta, az életét is feláldozza a fáért, ha kell, mert
a feje nem ér annyit, mint a fa.
A király emberei nem haboztak, az asszony fejét is levágták a fával együtt. Ezt látva Amrita három lánya is ugyanígy átölelt egy-egy fát, őket is lemészárolták. Az önfeláldozás híre gyorsan elterjedt a környéken, 49 faluból 363 bishnoi vált a fák mártírjává ezen a szeptemberi napon.
Amikor a király fülébe jutott a mészárlás híre, azonnal véget vetett a fakivágásoknak, és bocsánatot kért a bishnoi közösségtől, majd kiadott egy rézlemezre vésett rendeletet, ami
örökre megtiltja a fák kivágását és az állatok megölését a bishnoi falvakban.
Devri története több zöld törekvést is inspirált, köztük a Chipkót, ami India egyik legerősebb erdővédő mozgalma.
Rampal Bhawad ügyvéd, aki társalapítója a Bishnoi Tiger Force-nak, egy környezetvédelmi kampánycsoportnak, ami az orvvadászat ellen harcol, azt mondja:
Összhangban kell élnünk a természettel, és kedvesnek kell lennünk minden élőlénnyel, mert ebben van az emberiség jövőjének és haladásának a kulcsa.
A 45 éves Ghevar Ram az állatoknak szentelte életét, úgy bánik velük, mint a saját gyerekeivel, mert ezt tanulta az őseitől. A felesége, Sita Devi tűzifa helyett tehéntrágya pogácsával fűti a családi tűzhelyet, és egyszer egy árva antilop őzet is megszoptatott a gyerekei mellett.
Bár a bishnoi a hinduizmus egyik ága, ők mégsem hamvasztják el halottaikat, mert ahhoz fákat kellene kivágniuk, így a földbe temetkeznek.
(Borítókép: Gautam Singh / IndiaPictures / Universal Images Group / Getty Images)