Külföldi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják a Dél-Alföld mélyén található vulkánokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geológusai, eredményeik segítik a jelenleg is aktív tűzhányók működésének megértését, valamint a mélyfúrások tervezését.
Az SZTE közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint a földtörténeti perm időszakban – körülbelül 300-250 millió évvel ezelőtt – rendkívül intenzív vulkáni tevékenység zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyek eredményei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók.
Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint több millió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt.
Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén a 2010-es évek elejétől foglalkoznak az Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. 2019 vége óta pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával folyik egy kutatási projekt, amelyhez a magyar mellett német és román szakemberek is csatlakoztak.
A program egyik elsődleges célja a felszín alatt akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése.
Ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismeretek voltak, elsősorban az 1960–1980-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszi, hogy ezeknek az eltemetett, idős kőzeteknek a vizsgálatával magmás eseményeket rekonstruáljanak, és rajtuk keresztül az aktív – és akár a társadalomra is kockázatot jelentő – vulkánok működését is jobban megértsék.
A kristályos aljzat kőzeteinek megismerése a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, jobban tervezhetővé és kivitelezhetővé téve a mélyfúrásokat – olvasható a közleményben.