Egyéni tapasztalataink, a körülöttünk lévők, a környezet mind befolyásolhatja, hogy mit szeretünk, és mit nem. De a választás nem önkényes, különben nem segítené a túlélést.
Az emberek viselkedését érzékszervi információk irányítják. A körülöttünk lévő tárgyak, emberek, helyzetek vagy események értékelése alapján döntjük el, hogyan cselekszünk.
A környezet értékelése biológiai mechanizmus, és a túléléshez is elengedhetetlen. A filozófusok és tudósok évezredek óta kutatják a törvényszerűségeket, amik megmagyarázhatják egyéni preferenciáinkat.
Pitagorasz követői szerint minden tárgy értéke a részek harmóniájában és arányában rejlik. Például a szimmetriában, az egyensúlyban, amik a tárgy velejárói lehetnek.
Ezt az elgondolást folytatja egy új tanulmány is, miszerint az, hogy tetszik-e egy tárgy vagy sem, megjósolható a jellemzőiből. De akkor miért tér el egyáltalán az emberek ízlése? Miért szeretjük azt, amit mások utálnak, és fordítva?
Azért, mert nem lehet általánosítani, a szimmetria nem mindenkinek vonzó, tapasztalattól és személyiségtől függ. Nincs egységesség az ízlés terén, nincsenek egyetemes törvények. Mindenkinek egyedi tapasztalatai és tudása van, és ez befolyásolja, hogy mit szeret, de a helyzettől, az agy genetikájától, fejlődésétől és tapasztalataitól is függ.
Az érzékszervi területek és a jutalmazási rendszer közötti kapcsolat elengedhetetlen a vizsgálathoz, ez magyarázza az olyan ingerekből származó preferenciákat, mint a zene: a zene öröme attól függ, hogyan kommunikálnak ezek az agyterületek.
A zenei anhedónia betegségénél a betegek nem tudják élvezni a zenét, mert a zenekedvelőkkel szemben az ő hallás- és jutalomközpontjuk nem kapcsolódik össze zenehallgatás közben.
Az ízlésbeli különbségekért a korábbi tapasztalatok is okolhatók, az ismerős és az ismeretlen zene élvezete más agyi területeken aktiválódik, de az ismerőst – sokszor csupán az ismertsége miatt – előnyben részesítjük.
A túlélés szempontjából a környezet fizikai tulajdonságai meghatározott érzékszervekhez kapcsolódnak, ez segít a veszély felismerésében, de nem magyarázza az eltérő ízlést, ami környezetérzékeny.
Preferenciáinkat mások preferenciái is befolyásolhatják, például az állatvilágban a nőstények párválasztására hathat más nőstények vonzódása.
Az elvárások, a fiziológia és a környezet jelentős hatással van az értékelésre. Tehát az, hogy szeretünk egy tárgyat vagy sem, nem jósolható meg a jellemzői alapján, de ettől függetlenül az értékelések nem önkényesek, mert akkor nem lenne semmi hasznuk. Az agyi mechanizmusok úgy fejlődtek, hogy rugalmas válaszokat adjanak a változó környezetben.
Értékelési rendszerünk alkalmazkodó, és úgy szolgálja a túlélést, hogy megjósolja a tárgyak értékét az adott helyzetekben. Az észleléssel nem a tárgyak tulajdonságait rögzítjük, hanem folyamatos értékeléssel értelmezzük a világot. Preferenciáinkban tehát nagy szerepet játszik a felhalmozott tapasztalatunk, tudásunk, érdeklődésünk, szükségleteink, céljaink és elvárásaink.
(Borítókép: Andreas Arnold / Getty Images)